Céges ingatlanügyek a gyakorlatban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Március végén a Budapesti Ügyvédi Kamara szervezésében tartott ingatlanjogi konferencián számos olyan kérdés is szóba került, amely a cégek, és rajtuk keresztül a könyvelők érdeklődésére is számot tarthat. Ezekre hívjuk a figyelmet az alábbi összeállításunkban.

Már-már köztudott, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okirat kötelező formai eleme a szabályszerű ügyvédi ellenjegyzés, amelynek tartalmaznia kell az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét (a postacím nem elegendő), az ellenjegyzés időpontját, és az ellenjegyzem megjelölést, továbbá az ügyvédi szárazbélyegző lenyomatát. A konferencián felhívták a figyelmet arra, nincs jelentősége annak, hogy az ügyvéd személy nevét, és irodájának székhelyét a nedves bélyegző tartalmazza, vagy attól elkülönülten tüntetik fel (számítógéppel kiírják). Fontos azonban, hogy a szárazbélyegző mellett a földhivatalok a hagyományos ún. nedves bélyegző lenyomatát is megkövetelik, azaz az okiratot mindkét bélyegzővel le kell bélyegezni.

A másik, gyakran felmerülő kérdés, hogy a cégek bejegyzési kérelméhez milyen okiratokat kell csatolni? Az ingatlan-nyilvántartási törvény szerint a jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező, de ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró szervezetnek (jellemzően a cégeknek) a bejegyzési kérelmükhöz csatolniuk kell a keletkezésükkel kapcsolatos bejegyzési határozatot, illetve 30 napnál nem régebbi cégkivonatot (cégmásolatot, bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonatot) eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolatban, vagy cégbíróság (megyei bíróság) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról kiállított közjegyzői tanúsítványt (cégkivonatról, cégmásolatról adott közjegyzői tanúsítványt), továbbá cég esetében az aláírási címpéldányt is.

Ha ezek valamelyikét az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtották, az újabb kérelemben elegendő – az iktatószámra való hivatkozással – a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő igazolások az újabb kérelem benyújtásának időpontjában a keletkezés és a képviseleti jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak.

A földhivatalokról szóló kormányrendelet szerint aláírási címpéldánynak minősül a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány, valamint az ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-minta.

A fentiekkel összefüggésben a konferencián elhangzott, hogy a Céginformációs Szolgálat honlapjáról (www.e-cegjegyzek.hu) letöltött és kinyomtatott cégkivonat, cégmásolat, cégbizonyítvány nem minősül olyan közhiteles okiratnak, amely elfogadható az ingatlan-nyilvántartási eljárásban. Az ügyvédek ezeket az egyébként nem hiteles céges iratokat nem hitelesíthetik, hiszen hitelesítési jogosultsággal kizárólag a közjegyzők rendelkeznek. Ebből következően a földhivatali eljárásokban kizárólag a cégbíróságtól, vagy a közjegyzőktől beszerzett cégiratokat fogadják el.

Az aláírás-mintával összefüggésben elhangzott, hogy abból kétséget kizáróan ki kell tűnnie annak, hogy cégbejegyzési/változásbejegyzési eljárás során készült, és akkor került sor annak ellenjegyzésére is. Optimális esetben az aláírás-mintát készítő és ellenjegyző ügyvéd az ellenjegyzési záradékban feltünteti, hogy az okirat készítése és ellenjegyzése cégeljárás során történt. Ekkor, tekintettel arra, hogy az ellenjegyzéssel az ügyvéd – többek között – azt bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, az ingatlan-nyilvántartási hatóság nem vonhatja kétségbe az aláírás-minta eredetét, köteles azt elfogadni.

---