Családi vállalkozások: erősségek és gyengeségek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A családi vállalkozásokat érintő legkritikusabb kihívásokat sok esetben belső szervezeti problémák okozzák, derül ki a Deloitte nemzetközi, 268 családi vállalkozás jelenlegi és leendő vezetőjével végzett kutatásából, olvasható a cég közleményében.
A Deloitte nemzetközi tanulmányának középpontjában az európai, közel-keleti és afrikai régióban működő családi vállalkozások sajátosságainak vizsgálata állt. A kutatás többek között azt vizsgálta, hogy a családi vállalkozásoknak milyen kihívásokkal kell szembenézniük és milyen erősségekkel és gyengeségekkel rendelkeznek a nem családi tulajdonban lévő piaci szereplőkhöz képest.
A kutatásban megkérdezett jelenlegi és leendő vezetők a családi vállalkozások esetében a vezetői generációváltást és a családi kapcsolatok átalakulását látják a legkomolyabb, belső krízisforrásnak. Folyamatos figyelem szükséges az olyan potenciális veszélyforrások elhárításához, amelyek sok esetben a családi tulajdonban lévő vállalkozások sajátos finanszírozásából, az érzelmi kötődések döntéstorzító hatásából, vagy épp a professzionális szaktudás hiányából fakadnak.
A nem családi kézben lévő versenytársakhoz képest azonban a megkérdezettek a családi vállalkozások erősségének tekintik a gyors döntéshozatalt, a rugalmasságot és a vállalaton belüli személyes kapcsolatokban rejlő kötőerőt is.
A következő generációs vezetők nagy része kockázatcsökkentő tényezőnek tartja a család emocionális összetartó erejét, amely a pénzügyi és döntési függetlenség megőrzése mellett egyszerre képes rugalmasságot és stabilitást is biztosítani a vállalkozás számára. Ugyanez a jellegzetesség azonban kellő figyelem nélkül elhibázott döntésekhez, komoly problémákat szülő generációváltáshoz, vagy akár a családi kötelékek és a vagyon teljes széthullásához is vezethet.
„A családi vállalkozásokra jellemző adottságok tudatos kezelése mind a vállalkozás, mind a családi kohézió megmaradása szempontjából kritikus fontosságú. Bizonyos kérdések rendezése megkerülhetetlen, ideértve például a családi és vállalati vagyon elválasztását, az utódlástervezést, a családtagok személyes részvételét a vállalkozás működtetésében, illetve az egyes családtagok javadalmazását. Úgy véljük, hogy a hosszútávú fennmaradáshoz a családi és a szakmai szintű kommunikáció és döntéshozatal finom egyensúlyának kialakítása a kulcs” – jegyezte meg dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Private jogi szolgáltatásokért felelős vezető ügyvédje.
A családi, vagy baráti köteléken alapuló vállalatok és a nem érzelmi köteléken alapuló szervezetek különböző módon osztják meg a kritikus változásokat érintő információkat a vállalaton belül, valamint a döntéselőkészítés szervezettsége is eltéréseket mutat. A Deloitte kutatása szerint egy nem családi tulajdonban lévő vállalkozás stratégiai tervezését, és a potenciális kihívások kezelését rendszeres riportálási folyamatok támogatják, míg ezek a folyamatok a családi vállalkozások esetében nem jellemzőek. A kutatásban résztvevők 70%-a nyilatkozta azt, hogy a stratégiai tervezést, a kihívások kezelését és egyéb döntéshozatali folyamatokat a családtagokkal beszéli meg, azonban kevesebb, mint a megkérdezettek negyede teszi ezt heti rendszerességgel, és több mint fele csak félévente, vagy ritkábban.
„Azok a kihívások, amelyekkel az ügyfeleink a hazai gazdasági életben szembe kell, hogy nézzenek, sok esetben váratlan, tervezhetetlen változásokból fakadnak. Tapasztalataink szerint az ilyen helyzetek hatékony kezelésében az átgondolt vállalati stratégia mellett a családi döntéshozatal mechanizmusának kialakítása, a családtagok szerepének tisztázása kulcsfontosságú. Mindennek ugyanakkor előfeltétele, hogy konszenzus legyen a családtagok között a családi vállalkozásra és a családi vagyonra vonatkozó jövőkép tekintetében” – mondta el dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private vezető partnere.
