Decembertől vége az internetes diszkriminációnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság felmérése szerint az unióban működő webshopok 63 százaléka nem teszi lehetővé a más tagországból kezdeményezett online vásárlásokat, ez pedig súlyosan gátolja az egységes piac és az e-kereskedelem Európai Unión belüli kiteljesedését. A december 3-án hatályba lépő geo-blocking rendelet ezt a diszkriminációt számolja fel.

Számos vásárlóval előfordul külföldi webshopok böngészése közben, hogy nem tudja véglegesíteni rendelését pusztán azért, mert nem ugyanabból az országból keresi fel a honlapot, amelyikben a webáruház üzemel. A geo-blocking rendelet értelmében az online kereskedők december 3-tól már nem alkalmazhatnak állampolgárság, lakóhely, illetve letelepedés hely szerinti különböző árakat, valamint értékesítési és fizetési feltételeket.

„A rendelet természetesen nem kötelezi a kereskedőket arra, hogy az online rendelt termék szállítását is biztosítsák a külföldi vásárlók számára. Azonban december elejétől azt már nem tehetik meg, hogy megakadályozzák egy másik EU-s tagállamból érkező külföldi megrendelés fogadását és teljesítését, illetve azt, hogy az IP-cím alapján eltérő árakat alkalmazzanak.” – mondta Dr. Novák Zoltán, a Taylor Wessing ügyvédi iroda partnere. Hozzátette: „Ha például egy osztrák vásárló egy olyan magyar webáruházban találja meg a keresett terméket, amely nem szállít Ausztriába, a megrendelés fogadását és teljesítését akkor is biztosítania kell a kereskedőnek, mégpedig a magyar vásárlók részére kínált árazással egyezően. Más kérdés, hogy ebben az esetben a vásárlónak kell megszerveznie az áru magyarországi átvételét.”

A rendelet alkalmazási köre az online vásárlások mellett kiterjed az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra is, így például a weboldaltárhely vagy a felhőalapú adattárolási szolgáltatásokra is. Érintettek emellett az olyan üzletek is, mint a szállodai szolgáltatások, az autókölcsönzés vagy a belépőjegyek vásárlása. Fontos megjegyezni azt is, hogy a rendelet előírásai nem csak a lakossági fogyasztókra, hanem a végfelhasználónak minősülő egyéb vállalkozások (jogi személyek) megrendeléseire is vonatkoznak majd.

„A kereskedőknek bő egy hónapjuk maradt a karácsonyi vásárlási roham előtt, hogy a földrajzi alapú tartalomkorlátozásaikat megszüntessék. A webáruházakra különösen nagy nyomás hárul, ugyanis a honlapukon elhelyezendő számos fogyasztóvédelmi tájékoztatás mellett az adatvédelemre is jóval jelentősebb hangsúlyt kell fektetniük a május óta alkalmazandó általános adatvédelmi rendelet (GDPR) miatt. Javasolt, hogy a karácsonyi időszak előtt győződjenek meg a kereskedők arról, hogy a webáruházaik kialakítása, az alkalmazott általános szerződési feltételeik és kereskedelmi gyakorlatuk összhangban áll-e a fogyasztóvédelmi, az adatvédelmi és az újonnan hatályba lépő tartalomkorlátozást tiltó jogszabályi rendelkezésekkel” – tette hozzá Dr. Novák Zoltán.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Díjkorrekciók és új díjcsomagok a mobilszolgáltatások piacán

Az idei év igen jelentős átrendeződést hozott a mobilszolgáltatások piacán. Az év eleji kisebb-nagyobb mértékű roamingadatkeret-emeléseket követően március elejétől mindegyik jelentős mobilszolgáltató inflációkövető díjkorrekciót vezetett be, majd alig egy-másfél hónapon belül sorra mindhárom szolgáltató teljesen megújította az előfizetéses mobiltelefon-díjcsomagjainak kínálatát, és többségében rövidesen lezárta vagy már bejelentette, hogy lezárja a korábban előfizethető, díjkorrekcióval megemelt havi díjú tarifacsomagjait.

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)