Dolgozók számítógép előtt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Manapság alig találunk olyan munkahelyet, ahol ne használnának számítógépet. Éppen ezért fontos, hogy minden foglalkoztató tisztában legyen a képernyő előtti munkavégzés szabályaival, feltételeivel.

Az elmúlt egy évtizedben többször is módosították azt az egészségügyi miniszteri rendeletet, amely a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit határozza meg. Rendelkezéseit azokra a munkavállalóra kell alkalmazni, akik a napi munkaidejükből legalább 4 órát rendszeresen a monitor előtt töltenek el.

A folyamatos képernyő előtti munkát óránként legalább tízperces – össze nem vonható – szünetekkel kell megszakítani a rendelet szerint. A tízperces szünet alatt nem lehet számítógépes munkát végezni, annak azonban nincs jogi akadálya, hogy a dolgozó ezen időtartam alatt a munkakörébe tartozó más jellegű munkát végezzen. A szünet mellett a másik időbeli korlátozás, hogy a tényleges számítógépes munkavégzés összes ideje a napi hat órát nem haladhatja meg.

Ha az óránkénti tízperces szünet biztonsági okokból nem adható ki (más életét, testi épségét, a vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy éppen az alkalmazott technológia miatt nem lehetséges), a képernyős munkát rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodó, ugyanakkor a veszélyt kizáró – szünetekkel kell megszakítani, vagy más tevékenységgel felcserélni. A szünet azonban ilyenkor sem lehet kevesebb tíz percnél, továbbá a képernyő előtt töltött idő a napi munkaidő hetvenöt százalékát ebben az esetben sem haladhatja meg.

A munkáltató köteles a komputeres munkát végző alkalmazottait időnként – így a számítógépes munka megkezdése előtt, ezt követően pedig kétévente, illetve, akkor, ha látáspanaszok jelentkeznek – szemészeti vizsgálatra küldeni, amelyen a dolgozók kötelesek részt venni. A vizsgálatot foglalkozás-egészségügyi orvos végzi el elsődlegesen és szükség esetén beutalja a munkavállalót a szemészeti szakrendelésre. Amennyiben a vizsgálat eredményeként látásromlást állapítanak meg, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveget a munkáltatónak kell finanszíroznia.

A rendelet foglalkozik a számítógépes munkahely kialakításának kérdésével is. Előírja, hogy a képernyő könnyedén, szabadon elfordítható és dönthető legyen. Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát és ki kell küszöbölni az olyan tükröződéseket és fényvisszaverődést, amely látási nehézséget okozhatnak. A billentyűzetnél is előírás a dönthetőség, illetve, hogy a monitortól különálló legyen, továbbá, hogy a billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a dolgozó a kezét és csuklóját megtámaszthassa. A szék legyen stabil, biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. Előírás az is, hogy a székmagasság könnyen állítható, a széktámla pedig magasságában állítható és dönthető legyen.

A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a különböző fényforrások (azaz az ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), és a világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, illetve a lehetőségekhez képest ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. Az ablakokra ezen felül árnyékolókat kell tenni, hogy a nappali megvilágítást csökkenthető legyen. Az irodai berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az diszkomfort-érzést okozzon. Fontos, hogy a gép előtt ülők védve legyenek a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatti hőt termelő berendezésektől is.

---