Drasztikusan nőtt a megszűnt cégek száma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felszámolási eljárások száma harmadával, a végelszámolásoké felével nőtt 2009-ben az előző évihez képest, a csődeljárások száma ugyan hatszor lett több, de még így sem éri el a százat – közölte a feketelista.hu.

Tavaly összesen 14.606 társaság ellen indult felszámolás, a megelőző két esztendőben évente átlagosan tízezer volt a számuk.

Az ország egyes térségeit nézve – gazdasági súlyánál fogva – Budapesten indult a legtöbb felszámolási eljárás. A fővárosban az előző évi 2.984-hez képest tavaly 4.710 esetben kezdeményeztek eljárást a fizetőképtelen cégek ellen. Pest megyében 1.341, Szabolcs-Szatmárban 1.337 céget számoltak fel tavaly.

Végelszámolás sorsára tavaly 9.890 cég jutott, csaknem kétszer annyi, mint 2008-ban. A végelszámolás annyiban különbözik a felszámolástól, hogy azt mindig a cég tulajdonosai kezdeményezik, és elvileg van elég vagyon a tartozások kifizetésére. Amennyiben az eljárás közben kiderül, hogy a vagyon elfogyott, és van még adósság, akkor a végelszámolás felszámolássá alakul át. Természetesen a statisztikában itt is Budapest és Pest megye vezet: az összes végelszámolás több, mint fele (5.578) a fővárosra esett.

A csődeljárások száma az előző két esztendőhöz képest tavaly megtöbbszöröződött: 2007-ben 29, 2008-ban 13 csődeljárásról számoltak be a statisztikák, az elmúlt esztendőben viszont már 81-ről tudósít a feketlista.hu, és a társaságok több, mint a fele (42) a fővárosban volt bejegyezve.

Fontos tudni, hogy a 2009. szeptemberétől hatályos, módosított csődtörvény nem a felszámolást, hanem a cég reorganizációján alapuló csődeljárást helyezi előtérbe.

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.