Due diligence az ESG támogatására


A vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezete várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhet. Az úgynevezett due diligence-folyamat elsőként csak az 1000 főt meghaladó alkalmazottal és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog vonatkozni.

A due diligence-eljárások különösen az angolszász üzleti élet joggyakorlatában terjedtek el széleskörűen. Ennek ellenére eme eljárások jogi szabályozása – különösen önálló jogszabályba történő foglalása – eddig még nem valósult meg. Ami azonban már nem sokat várat magára, hiszen az Európai Unió a vállalati fenntarthatósági due diligence-irányelv (Corporate Sustainability Due Diligence Directive – CSDD) elfogadásával ezt akár már 2024 áprilisában is megvalósíthatja.

Due diligence, ESG, stakeholder, emberi jogok, környezetvédelem

Számos vita és nehézségek leküzdése után – bár jelentős kompromisszumokkal, de – az Európai Unió Tanácsa 2024. március 15-én elfogadta a Bizottság javaslatát a vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv tervezetéről, hogy az várhatóan még áprilisban az Európai Parlament elé kerülhessen. A kompromisszum eredményeképpen a due diligence-folyamat hatálya elsőként csak az 1000 főt meghaladó foglalkoztatottat alkalmazó és 450 millió euró feletti árbevétellel rendelkező cégekre fog kiterjedni.[1] Mindez jelentős könnyebbséget jelent a javaslat korábbi változatához képest, amely utóbbi szerint az Európai Uniós KKV-szint alatti, 250 fő feletti alkalmazottal rendelkező és 100 millió euró árbevételt meghaladó cégekre is kiterjedt volna az irányelv hatálya. A korábbi javaslat alapján akár polgári jogi kártérítési igénnyel is felléphettek volna az érintettek a társasággal szemben, ha nem megfelelő módon kezelte az emberi jogi és környezetvédelem érdekekeit a teljes életciklus során. A kompromisszum eredményeképpen már nem a teljes életciklusra, hanem csak a hulladékgazdálkodásra szűkülne a szabályozás.[2]

Miért a due diligence az új eszköz az ESG eszköztárban?

A due diligence-eljárások mögött meghúzódó elgondolás már a római jogból ismert, mely mind a szerződési, mind a kártérítési jogban a felektől elvárható gondosságnak szabott objektív mértéket a jó és gondos családfő, azaz a „bonus et diligens paterfamilias” képében.[3] A due diligence azonban túlmutat a polgári jog területén, hiszen megjelenik a nemzetközi jog területén is. Ebben az értelemben az államok számára előírt elvárható és megfelelő elővigyázatossági lépésekre vonatkoztatjuk, amelyek elsősorban azt biztosítják, hogy az egyes magánentitások ne szegjék meg a nemzetközi jogot, másodsorban pedig csökkentik az ilyen jogsértések kockázatát.[4]

Azonban a due diligence fogalma, leginkább a tőkepiaci jogban vált széles körben ismertté: azokat az eljárásokat értjük alatta, amikor egy jelentős tőkepiaci tranzakció (felvásárlás és fúzió) során a céltársaság átvilágítására kerül sor mind jogi, mind pénzügyi szempontból, hogy az ajánlattevő teljes körű képet kaphasson leendő üzleti partneréről. Hasonlóan a nyilvános kibocsátás során, a nyilvános piacra lépés előtt szükséges a due diligence elvégzése mind pénzügyi, mind jogi szempontból, hogy a kibocsátási tájékoztató információi teljesek és a valóságnak megfelelőek legyenek. Ezzel a due diligence-eljárással a prospektusfelelősségből eredő kártérítési kötelezettségét tudja minimalizálni a tranzakcióban résztvevő befektetési szolgáltató és a kibocsátó azáltal, hogy megalapozott és teljes körű információt biztosít a potenciális befektetők számára a kibocsátási tájékoztatóban.

A fentiekből jól látható, hogy a due diligence egy olyan eljárásrend, amelynek során nemcsak a kockázatok feltárása, hanem azok megelőzése is ugyanannyira fontos része a folyamatnak. A fenti két példa arra is rámutat, hogy egy olyan komplex eszközről beszélhetünk, ahol nem írható pontosan elő az eljárás minden részlete, hanem a vizsgált társaság vagy folyamat működési összetevői határozzák meg a tényleges eljárást, és csak az elemek ismeretében vizsgálható az átvilágítási folyamat teljessége, valamint a célnak történő megfelelése. Pontosan ezért hasznos az önmagában is három jelentős, komplex területből álló ESG esetében a due diligence használata, hiszen maga az átvilágítási folyamat az adott jogalany működésétől függően három dimenzióban is hasznosulhat.

Hirdetés                         A Wolters Kluwer Hungary kiadásában félévente megjelenő ESG Online szakfolyóirat gyakorlati módszereket és eszközöket kínál a fenntartható és felelős üzleti gyakorlatok kialakításában és megvalósításában. Rendelje meg Ön is! 

Milyen előzményei voltak az új irányelvnek?

Két fontos mintaként szolgáló előképet is érdemes megemlíteni, az egyik az Európai Unió 2017/2402 számú rendelete az értékpapírosításról (2017. december 12.)[5], amelynek 5. cikkelye teljes körű előzetes átvilágítási, és az értékpapírosított követelések fennállása alatti folyamatos felülvizsgálati kötelezettségeket ró az európai intézményi befektetők számára az értékpapírosítás létrehozásában érintett szereplők tekintetében. Ez ellentétben áll az Egyesült Államok értékpapírosítási gyakorlatával, ahol az átvilágítást a hitelminősítők végzik el. Az európai uniós jogalkotó azért telepítette az értékpapírosítást kezdeményezők átvilágításának kötelezettségét az intézményi befektetőkre a hitelminősítők helyett, hogy azok jobban átláthassák és megérthessék az értékpapírosítási ügyleteket, ezáltal pedig hatékonyabban kezeljék az esetleges kockázatokat. Megjegyzendő, hogy ez a megoldási mód az Egyesült Államok jogalkotásban is felmerült alternatívaként a hitelminősítőkkel szemben, de azok és a pénzügyi szektor lobbiereje felülkerekedett, így változatlanul hagyták a hitelminősítők korábbi szerepét az értékpapírosítás folyamatában.

A másik meghatározó mintát az ENSZ szolgáltatta a „Guiding Principles on Business and Human Rights: Implementing the United Nations ‘Protect, Respect and Remedy’ Framework” elnevezésű ajánlások képében, amely az államok és az üzleti élet szereplői számára akart standardokat megállapítani az emberi jogok tiszteletben tartása tekintetében. Ehhez kapcsolódott az emberi jogi due diligence-eljárásokra vonatkozó szabályok kialakítása, amelyet a 17. cikk tartalmaz. Az ajánlás célja, hogy a vállalkozások képesek legyenek beazonosítani, megelőzni, csökkenteni és elszámolni a tevékenységükből származó hátrányos hatásokkal az emberi jogok tekintetében.[6] A koncepció része az az új megközelítés, hogy a teljes értékfolyamatra (value chain) és nem csak kizárólag az ellátási láncra (supply chain) terjeszti ki az átvilágítási és ellenőrzési folyamatot. A kockázatot pedig nem csak a társaság, hanem a jogosultak (az érintett emberek) jogainak szemszögéből is vizsgálja a társaság kockázatainak kizárólagos vizsgálata helyett.[7]

Milyen hatással lesz az irányelv által szabályozott társaságokra és azok stakeholdereire?

Az irányelvtervezet jelen formájában történő jóváhagyásával elindíthat egy olyan folyamatot, amely a körforgásos gazdaság felé terelheti nemcsak az irányelv által érintetett nagyvállalatok stratégiai fókuszát, de a számunkra beszállító és a vevői oldalon is megjelenő vállalkozásokat a környezetvédelmi due diligence segítségével. A szabályozás 2025-től várható hatályba lépése számos kkv-t eltántoríthat a jogsértésektől az emberi jogok területén. A szabályozás várható negatív hatásai közül kettőt érdemes mindenképpen kiemelni. A költségek a compliance és kockázatkezelés területén minden bizonnyal növekedést fognak mutatni a jogszabályi megfelelés miatt, ám ez inkább egyszeri hatásként értékelhető. A másik kihívás pedig, hogy a más joghatóságok alá tartozó versenytársakkal szemben az irányelv hatálya alá tartozó cégek számára versenyhátrányt jelenthet az e versenytársakénál szigorúbb szabályozásnak történő megfelelés. E hátrány azonban előnnyé is konvertálható a megfelelő kommunikációval kiegészítve egy környezettudatos és az emberi jogokat fontos értékként kezelő ügyfélkörben, valamint az intézményi befektetők teljességében, épp az ESG-szempontok ez utóbbiak körében történő soft-law jellegű (Egyesült Államok) és kötelező (Európai Unió) figyelembevételével.

Túl az ESG-n, a due diligence lehetséges jövője

A due diligence e jogszabály elfogadásával a jogalkotó fókuszába kerülhet, emellett pedig olyan területeken, ahol komplex, hosszú távú gondolkodás szükséges (például energiagazdálkodás és élelmiszer-előállítás vagy a technológia), jelentős és tartós változást érhet el, ha az ágazatspecifikus szabályozás ezt a jogintézményt beemeli az eszköztárába.

A szerző a PTE ÁJK Pénzügyi és Gazdasági Jogi Tanszékének adjunktusa.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

Lábjegyzetek:

[1] https://www.euronews.com/my-europe/2024/03/15/governments-support-stripped-down-corporate-due-diligence-law (2024.03.19.)

[2] https://www.edie.net/csdd-eu-lawmakers-push-ahead-with-stripped-back-version-of-due-diligence-mandate/ (2024.03.19)

[3] Jonathan Bonnitcha and Robert McCorquodale,”The Concept of ‘Due Diligence’ in the UN Guiding Principles on Business and Human Rights”, 28 European Journal of International Law, 2017 899 at 900.

[4] European Commission:  Study on due diligence requirements through the supply chain  FINAL REPORT 158. old.

[5] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról

[6] United Nations, New York and Geneva, The Corporate Responsibility To Respect Human Rights An Interpretive Guide 2012 17. irányelv 31. old.

[7] European Commission: Study on due diligence requirements through the supply chain Final Report 159-160. old.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 29.

Ritkán vásárolnak ingatlant a külföldiek

Az utóbbi fél évben a vevők kevesebb mint három százaléka volt külföldi állampolgár: az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbbet a kínaiak költik, akik a magyar átlag majdnem másfélszereséért vásárolnak.

2024. május 29.

Nem mindenkinek jutnak EU-s források

(Újra)Indul idén nyáron a 2021-2027-es EU költségvetéshez kapcsolódó pályázati idény, hiszen 2023 év végén az ún. Igazságügyi reform Bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 mrd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Ennek eredményeként több, a gazdasági szereplők által is már nagyon várt operatív program pályázatai nyílhatnak meg. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus Consulting Group pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői.

2024. május 29.

Áprilisban a vendégéjszakák száma 4,7, a vendégeké 1,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest

Áprilisban a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken 1,2 millió vendég 2,9 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 1,3, a vendégéjszakáké 4,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, a csökkenés az ünnepekhez kötődő hosszú hétvégék idei áprilisi elmaradásával van kapcsolatban – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).