Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Növekvő tranzakciószámmal és lassan erősödő kereslettel éledezett a lakáspiac februárban – közölte a Duna House hétfőn.
Az ingatlanközvetítő cég saját becslése szerint a múlt hónapban országosan 6253 adásvétel történt, ami januárhoz képest 7 százalékos növekedés. A főváros budai oldalán a Duna House közreműködésével eladott ingatlanok között 25-25 százalékkal szerepeltek a 40-60, valamint a 80-100 négyzetméter közötti otthonok. A pesti oldalon főként a 20-40, valamint a 40-60 és a 60-80 négyzetméter közötti alapterületű ingatlanok voltak a kelendőek. Budán és Pesten is négyzetméterenként 600-800 ezer forint között adták el a legtöbb lakást.
Februárban országosan (Közép-Magyarország kivételével) a 40-60 négyzetméter közöttiek álltak az első helyen az értékesített ingatlanok között, míg Pest vármegyében a 40-60, illetve a 80-100 négyzetméter közöttiek voltak a legnépszerűbbek. Országosan a négyzetméterenkénti 250 ezer forint alatti, Pest vármegyében viszont a 600 ezer forint feletti fajlagos ár kategóriába tartozott legtöbb értékesített ingatlan.
Arra is kitértek, hogy az ország keleti részén a panellakások átlagos négyzetméterára idén februárban az előző év azonos időszakához képest 24,5 százalékkal, 453 ezer forintra emelkedett. Ezáltal a keleti házgyári lakások elérték a nyugati területeken található panelek árszintjét, amely a vizsgált időszakban 452 ezer forint volt négyzetméterenként.
A keleti országrészben a használt tégla lakások átlagos fajlagos ára a 2022 februárjában mért 262 ezerről 278 ezer forintra nőtt idén februárban, míg az ország nyugati felén ez az érték 314 ezer forintról, 342 ezer forintra emelkedett. Budán a panelek átlagos négyzetméterára 744 ezerről, 749 ezer forintra nőtt, Pesten viszont 647 ezerről 614 ezer forintra csökkent 2023 februárjában éves összevetésben.
A használt téglaépítésű lakások négyzetméterára a főváros budai oldalán 812 ezer forintról, a belvárosban pedig 873 ezer forintról emelkedett 1 millió forint fölé éves szinten, míg Pesten 643 ezerről, 723 ezer forintra nőtt. A fővárosban és vidéken is a befektetés volt a legnépszerűbb vásárlói motiváció, amit mindkét esetben a nagyobb ingatlanba költözés és az első ingatlan vásárlása követett.
Ugyanakkor jelezték, akik ingatlanba fektették megtakarításukat, azok Budapesten átlagosan 48,8 millió forintot, vidéken viszont 25,6 millió forintot költöttek. Miközben a fővárosban 59,9 millió forintra volt szükség az első lakás megvásárlására, ugyanerre a célra vidéken 29,8 millió forintot fordítottak.
Az ingatlan eladásának leggyakoribb oka Budapesten a befektetés értékesítése volt, amit az örökölt ingatlan értékesítése követett, ezzel szemben vidéken a sorrend felcserélődött. Az eladók befektetéseiktől a fővárosban 64,3 millió forintért, vidéken 32,08 millió forintért váltak meg, míg örökségükért átlagosan 52,7 millió forintot, illetve 21,5 millió forintot kaptak.
(MTI)
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.
Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Résen kell lenniük a konszolidált beszámolót készítő társaságok tagvállalatainak is, hiszen elég cégcsoport szinten elérni a meghatározott minimum bevételt és létszámot, hogy rájuk is vonatkozzanak a kötelezettségek. Az óvatlan szervezetek számára a mulasztás súlyos bírsággal, sőt a vezető eltiltásával is járhat.
A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az „egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
