Egyre kevesebbet ér az átlagkereset


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júliusban megugrottak, 7,1 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek, de a magas infláció miatt továbbra is csökkent az átlagfizetés vásárlóereje. A közszféra dolgozóinak 57 százaléka kapott idén júliusig bérkompenzációt.


Júliusban – a vártnál és az előző havinál jóval nagyobb mértékben – 7,1 százalékkal nőttek a bruttó bérek éves összevetésben; a nettó keresetek így 4,4 százalékkal emelkedtek, ami a KSH által korábban közölt 5,8 százalékos infláció mellett 1,4 százalékos átlagos reálbér-csökkenést jelent. Az év első hét hónapjában a bruttó átlagkeresetek 4,8, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2 százalékkal nőttek – közölte honlapján friss adatként a KSH. Mivel az év első öt hónapjában az éves infláció 5,6 százalékos volt, a reálkeresetek ebben az időszakban 4,6 százalékkal csökkentek.

Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 221 300 forint volt, a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 600, míg a közszférában
– a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 400 forint volt.

A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (465 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (412 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (390 100 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (138 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (151 800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (159 600 forint) ágakban dolgozók kerestek – olvasható a KSH közleményében.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 143 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 400, a szellemi foglalkozásúaké 189 000) forint volt.

Az év első hét hónapjában a költségvetési szférában a teljes munkaidőben dolgozók 57 százaléka kapott, átlagosan 10 300 forint kompenzációt az adó- és járulékváltozások ellentételezéseként.

A költségvetési szférában 0,9 százalékkal nőttek a bruttó bérek, a költségvetési szféra átlagjövedelmét azonban a közcélú foglalkoztatás bérei húzzák le, enélkül 8,1 százalékos bérnövekedés valósult meg, ami jelentős gyorsulás az előző hónapban mért 3,5 százalékos növekedés után – írja az adó Online-hoz eljuttatott elemzésében Suppan Gergely. A Takarékbank senior elemzője szerint ennek magyarázata az, hogy az egészségügyi dolgozók bére júliusban jelentősen emelkedett, és januárig visszamenően részesültek béremelésben.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 16.

2024-ben már nem elég egy-egy marketing eszközben gondolkodni

Mások mellett Balogh Levente, a Szentkirályi ásványvíz alapítója, Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója és Huszár Viktor, a Teqball társalapítója is előadást tart az idei Maximum Web és Marketing Konferencián, ahol a résztvevő vállalkozók elsősorban a sikeres cégvezetés és online működés megvalósításához gyűjthetnek hasznos tudást a leghitelesebb példaképektől.