Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Növekszik a Széchenyi Kártya iránti igény, s a hitelek visszafizetési hajlandósága a vártnál kedvezőtlenebbül alakul.
Jelentősen megnövekedett a Széchenyi Kártya iránti igény, az idén az első félévben havonta átlagosan 2.272-en igényelték a terméket, ami 13 százalékos bővülés az előző év azonos időszakához képest – mondta Krisán László, a rendszert működtető KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója.
Elmondta: a növekedés annak tudható, hogy a válság idején a kis- és középvállalkozások (kkv) a hosszú távú hitelek helyett inkább a rövidebb időszakra szólót választják, és ennek jól megfelel a Széchenyi Kártya nyújtotta lehetőség. Ugyanakkor az igénylés növekedésétől némileg elmarad a kiadott kártyák bővülése, mert szerinte a „”Széchenyi Kártya nem csodaszer, de nagyon jó antibiotikum””.
A vezérigazgató szerint a Széchenyi Kártya népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy jelenleg az átlagos hiteldíja 11,3 százalék, ami jelentősen kedvezőbb a kereskedelmi bankok kkv-knak szóló szabad-felhasználású hiteleinek kamatánál.
A KA-VOSZ adatai szerint a kis- és középvállalkozások finanszírozását segítő rendszer 2002. évi indulás óta 155.433 Széchenyi Kártyát igényeltek, és eddig 115.500 kártyát adtak ki. Az így kihelyezett kedvezményes hitel elérte a 656 milliárd forintot.
A KA-VOSZ adatai szerint 2002 és 2009 között a kihelyezett hitel 38 százalékát az 500 ezer forint és 4 millió forint közötti kerettel rendelkező Széchenyi Kártyával vették fel. A hitelek 27 százalékát az 5 millió forintos, 20 százalékot a 10 millió forintos, 9 százalékot a 6-9 millió forintos, 6 százalékot a 11-25 millió forintos kártyával vették fel.
Az igényelhető keret folyamatos növekedésével egyre inkább a magasabb összegű hitelek felvétele felé mozdult el az arány, 2008 és 2009 első féléve között már 14 százalékot képvisel a 11-25 milliós kártyával igényelt hitel aránya.
Krisán László elmondta: a hitelek visszafizetési hajlandósága a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. Az elmúlt hét évben kiadott összes Széchenyi Kártya 3,5 százalékánál került sor az állami készfizető kezesség beváltására, amelynek során 18 milliárd forintot fizetett ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., de ez még mindig kevesebb, mint más hitelek átlagos bedőlése.
A Széchenyi Kártyát 2002-ben a Vállalkozók és Munkáltatók
Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közösen indította a kis- és középvállalkozások likviditásának segítésére. A kártya működtetéséhez az állam a hitelgarancia lehetőségének biztosítása mellett az idén 2 milliárd forint kamattámogatást ad.
Krisán László megjegyezte: ebből látszik, hogy kis kamattámogatással is sok pénzt lehet kihelyezni a kkv-k támogatását segítő rendszerbe. A KA-VOSZ szeretné, ha 2010-ben a kamattámogatás mértéke növekedne – tette hozzá.
Forrás: FigyelőNet
A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.
Nagyjából két évvel a koronavírus-járvány okozta sokk után úgy tűnik, mostanra újra megjött a magyarok utazási kedve, sőt új dimenzióba lépett. Az Everguest megbízásából készített friss Tárki – kutatás szerint az idén a magyarok több mint harmada (34%) tervezi, hogy részt vesz hosszabb-rövidebb utazáson, az elmúlt évhez képest bővül az utazást tervezők aránya. Az idén a magyarok több mint háromnegyede tervezi, hogy időt tölt a Balatonnál, a fővárost is évről évre egyre többen választanák. A válaszadók többsége azonban aggodalommal tekint a folyamatosan emelkedő árakra, ami továbbra is komoly kihívást jelent a belföldi turizmus számára.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
