Egyre népszerűbb a Széchenyi Kártya


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Növekszik a Széchenyi Kártya iránti igény, s a hitelek visszafizetési hajlandósága a vártnál kedvezőtlenebbül alakul.

Jelentősen megnövekedett a Széchenyi Kártya iránti igény, az idén az első félévben havonta átlagosan 2.272-en igényelték a terméket, ami 13 százalékos bővülés az előző év azonos időszakához képest – mondta Krisán László, a rendszert működtető KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója.

„”Jó antibiotikum””

Elmondta: a növekedés annak tudható, hogy a válság idején a kis- és középvállalkozások (kkv) a hosszú távú hitelek helyett inkább a rövidebb időszakra szólót választják, és ennek jól megfelel a Széchenyi Kártya nyújtotta lehetőség. Ugyanakkor az igénylés növekedésétől némileg elmarad a kiadott kártyák bővülése, mert szerinte a „”Széchenyi Kártya nem csodaszer, de nagyon jó antibiotikum””.

A vezérigazgató szerint a Széchenyi Kártya népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy jelenleg az átlagos hiteldíja 11,3 százalék, ami jelentősen kedvezőbb a kereskedelmi bankok kkv-knak szóló szabad-felhasználású hiteleinek kamatánál.

A KA-VOSZ adatai szerint a kis- és középvállalkozások finanszírozását segítő rendszer 2002. évi indulás óta 155.433 Széchenyi Kártyát igényeltek, és eddig 115.500 kártyát adtak ki. Az így kihelyezett kedvezményes hitel elérte a 656 milliárd forintot.

A KA-VOSZ adatai szerint 2002 és 2009 között a kihelyezett hitel 38 százalékát az 500 ezer forint és 4 millió forint közötti kerettel rendelkező Széchenyi Kártyával vették fel. A hitelek 27 százalékát az 5 millió forintos, 20 százalékot a 10 millió forintos, 9 százalékot a 6-9 millió forintos, 6 százalékot a 11-25 millió forintos kártyával vették fel.

Az igényelhető keret folyamatos növekedésével egyre inkább a magasabb összegű hitelek felvétele felé mozdult el az arány, 2008 és 2009 első féléve között már 14 százalékot képvisel a 11-25 milliós kártyával igényelt hitel aránya.

Jellemzően visszafizetik

Krisán László elmondta: a hitelek visszafizetési hajlandósága a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. Az elmúlt hét évben kiadott összes Széchenyi Kártya 3,5 százalékánál került sor az állami készfizető kezesség beváltására, amelynek során 18 milliárd forintot fizetett ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., de ez még mindig kevesebb, mint más hitelek átlagos bedőlése.

A Széchenyi Kártyát 2002-ben a Vállalkozók és Munkáltatók
Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közösen indította a kis- és középvállalkozások likviditásának segítésére. A kártya működtetéséhez az állam a hitelgarancia lehetőségének biztosítása mellett az idén 2 milliárd forint kamattámogatást ad.
Krisán László megjegyezte: ebből látszik, hogy kis kamattámogatással is sok pénzt lehet kihelyezni a kkv-k támogatását segítő rendszerbe. A KA-VOSZ szeretné, ha 2010-ben a kamattámogatás mértéke növekedne – tette hozzá.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.