Egyszerűsödik az üzletnyitás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kereskedelmi törvény június végi módosítása nyomán 2009. október elsejétől egyszerűsödik az üzletnyitás, így például nem kötik működési engedéllyel rendelkező üzlethez a kereskedelmi tevékenységet, hanem annak formáját a kereskedő maga választhatja meg.

A jogszabálymódosítás fontosabb elemeit Komáromi Márta, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főosztályvezető-helyettese ismertette egy szakmai rendezvényen.

A törvénymódosítás értelmében kereskedelmi tevékenységet nem csak működési engedéllyel rendelkező üzletben lehet végezni, és egyszerűsödik az eddig szigorú engedélyezési eljárás is – hangsúlyozta a főosztályvezető-helyettes. A tevékenység formái a törvény szövege szerint a következők lehetnek: üzletben, mozgóbolt útján, vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, ezenkívül vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, közterületi vagy közvetlen értékesítés, üzleten kívüli vagy csomagküldő kereskedelem, valamint automatából történő értékesítés.

A módosítás értelmében a kereskedelmi tevékenységet be kell jelenteni a kereskedelmi hatóságnál, és ezt követően meg lehet kezdeni az árusítást. A kereskedelmi hatóság publikus nyilvántartást vezet a bejelentésekről. Megszűnik tehát a működési engedélyezési kötelezettség, de bizonyos termékeket továbbra is csak működési engedéllyel rendelkező üzletekben lehet árulni.

A kereskedelmi törvény módosítását egy 2006-os európai uniós keretirányelvvel összhangban végezték el a jogalkotók. Az irányelv célja, hogy megszüntesse a letelepedéssel járó, és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozásait, ugyanakkor továbbra is szükségesnek tartja, hogy az átláthatóság és a fogyasztók tájékoztatása biztosított legyen. Az irányelv fel kívánja számolni a nehezítő és drágító adminisztrációs terheket, így az eljáró hatóságok munkájának csökkentésével egyfajta közigazgatási reformot is megvalósít.

Az irányelv fő eleme az egyablakos ügyintézési rendszer, valamint az elektronikus eljárás biztosítása. Komáromi Márta megjegyezte: az egyablakos ügyintézés nem újdonság, hiszen a kereskedelmi ágazatban már egy 2007-es kormányrendelet alapján bevezették a vállalkozások engedélyezésénél.

Forrás: Menedzsmentfórum


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.