Együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal 1. – Az engedékenységi politika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kartellek elleni küzdelem, a jogsértések felderítése és megszüntetése a Gazdasági Versenyhivatal kiemelt prioritásai közé tartozik. A feltételezett jogsértésben résztvevő vállalkozások a velük szemben alkalmazható szankciókat akkor tudják minél jobban mérsékelni, ha már a versenyfelügyeleti eljárás megindulása előtt teljeskörűen együttműködnek a Gazdasági Versenyhivatallal az ún. engedékenységi politika keretein belül. Jelen cikk tárgya ezen együttműködési lehetőség bemutatása, annak alkalmazása és a compliance területtel való kapcsolódási pontjai.

Alapvetés, hogy a kartellek természetüknél fogva titkosan működnek, a kartellben részes vállalkozások csak a legritkább esetben fedik fel ilyen irányú tevékenységüket. További általános jellemző, hogy a kartellben részes vállalkozások – egy bizonyos pontig legalábbis – általában nem érdekeltek abban, hogy felhagyjanak a jogsértéssel. Erre akkor kerül(het) sor mégis, amikor a kartell, illetve az abból fakadó érdek már ’kimerül’ és az egyes tagok egyáltalán nem, vagy csak minimális előnyhöz jutnának a jövőben a tiltott együttműködés által.

Vannak azonban más – nevezzük így – belső és külső faktorok is, amelyek a kartellezés, vagy annak fenntartása ellen hathatnak. Belső körülmény lehet például egy vállalkozáson belüli csalásfelderítés nyomán indított eljárás, egy általános audit, illetve due diligence eljárás, vagy éppen az anyavállalat compliance részlegének vizsgálata által feltárt, feltételezhetően versenyjogi relevanciával is bíró jogsértés gyanúja és az emiatt kezdeményezett további lépések. Tapasztalatok alapján ezen belső eljárások közös jellemzője, hogy a megállapítások, információk, esetleges bizonyítékok végül valamilyen csatornán eljuthatnak a versenyhatósághoz is. Háttérbeszélgetésekből vett példával élve: a compliance részleg más egységek bevonásával beszállítókat és partnereket ellenőrzött különböző eszközökkel, míg végül egy több éves kartell nyomait tárták fel. A belső jelentés elkészültét követően nem volt kérdés, hogy a hatósághoz fordulnak.

Külső tényező lehet a versenyjogi, sőt bizonyos esetekben a büntetőjogi fenyegetettség is. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa a kartellező vállalkozásokkal szemben bírságot szabhat ki, méghozzá az adott vállalkozás (vagy vállalkozáscsoport) előző évi nettó árbevételének 10 %-ig terjedő mértékben. Az elmarasztalt vállalkozás jelentős reputációs veszteséget is elkönyvelhet, közbeszerzési kartell esetében pedig nem csak a közbeszerzési eljáráson történő ajánlattevői szereptől eshet el egy időre, hanem büntetőeljárás indulhat a vállalkozás tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja, vagy felügyelőbizottságának tagja ellen is.

Az engedékenységi politika alapvetően abból a feltevésből indul ki, amely szerint nagyobb társadalmi érdek fűződik a kartellezés megszüntetéséhez, mint az abban részes vállalkozások megbüntetéséhez. A Gazdasági Versenyhivatallal engedékenységi politika keretében együttműködő vállalkozás érdemben enyhítheti az előbb felsorolt negatív következményeket, vagy azokat teljesen el is kerülheti. Az engedékenységi politika alkalmazása során ugyanis az engedékenységi szabályoknak megfelelő kérelmet benyújtó és a versenyhatósággal együttműködő vállalkozás a) teljes mentességet (full immunity) kaphat a bírság alól, vagy annak csökkentését érheti el (reduction of fine), továbbá b) közbeszerzési kartell esetén elkerülheti a közbeszerzési eljárásokból való kizárását. Közbeszerzési kartell miatt indult büntetőeljárásban az engedékenységi kérelem benyújtása büntethetőséget megszüntető, vagy a büntetést korlátlanul enyhíthető ok lehet. Nézzük milyen főbb kérelem típusok léteznek jelenleg a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) szerint.

A Tpvt. 78/A. § (2) bekezdése alapján a bírság kiszabását az eljáró versenytanács azon vállalkozás tekintetében mellőzheti, amely elsőként nyújt be erre irányuló kérelmet és szolgáltat olyan bizonyítékot,

a) amely alapján a Gazdasági Versenyhivatal helyszíni kutatás lefolytatására kap előzetes bírói engedélyt, feltéve, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezett elegendő információval a helyszíni kutatás bíróság általi engedélyezésének megalapozásához, vagy azt megelőzően még nem végzett helyszíni kutatást (ez az ún. Type 1A kérelem), vagy

b) amellyel a jogsértés elkövetése bizonyítható, feltéve, hogy a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a Gazdasági Versenyhivatal még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal és egyetlen vállalkozás sem felel meg az első pontnak (ez az ún. Type 1B kérelem; vagy együttesen: bírság mellőzése iránti kérelem).

A Tpvt. 78/A. § (3) bekezdése szerint a kiszabható bírság összege csökkenthető, ha bírság mellőzésének nincs helye és a vállalkozás a jogsértésre vonatkozó olyan bizonyítékot szolgáltat a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely jelentős többletértéket képvisel (ún. Type 2 kérelem, vagy bírság csökkentése iránti kérelem). A csökkentés mértéke a Tpvt. alapján 30-50%, 20-30%, illetve 20% lehet, attól függően, hogy az adott vállalkozás miképp felel meg a fenti feltételeknek és melyik helyet foglalja el a beérkezett kérelmek sorrendjében.

Bírság mellőzése és csökkentése esetén is van lehetőség arra, hogy a vállalkozás (az engedékenységi politika terminológiájában: kérelmező) ún. nem végleges kérelmet nyújtson be. A kérelemnek ebben az esetben is meg kell felelnie a minimális követelményeknek, azonban a kérelmező egy későbbi időpontig kiegészítheti azt – amennyiben ezt sikeresen teszi, akkor úgy kell tekinteni, hogy a nem végleges kérelem időpontjában már benyújtotta a végleges kérelmét. A benyújtás idejének általában véve is nagy jelentősége van, mivel az eljáró versenytanács a bírság mellőzése iránti kérelmeket a beérkezésük sorrendjében, a bírság csökkentése iránti kérelmeket pedig a beérkezésük sorrendjére figyelemmel bírálja el. A sorrendet a Gazdasági Versenyhivatal által készített jegyzőkönyv határozza meg, amely tartalmazza a kérelem benyújtásának pontos dátumát és idejét, óra-perc pontossággal. Ezzel a jogszabály végső soron egy versenyhelyzetet teremt a kartellező vállalkozások között: minél előbb fordul a kartelltag a GVH-hoz, annál nagyobb előnyöket érhet el vele.

A továbbiakban a Type 1A kérelmek lényeges elemeit tekintjük át, amely szabályok – néhány kivételtől eltekintve – minden más típusú kérelemre is alkalmazandók.

A kérelmezőnek számos feltételnek kell megfelelnie, így többek között azonnal meg kell szüntetnie a jogsértésben való részvételét a kérelme benyújtását követően, továbbá jóhiszeműen, teljes mértékben és folyamatosan együtt kell működnie a GVH-val. Az együttműködés keretében minden információt, bizonyítékot át kell adjon a Hivatalnak; nem semmisíthet meg bizonyítékot és lehetőség szerint gondoskodnia kell arról is, hogy a volt és jelenlegi vezető tisztségviselők, releváns alkalmazottak rendelkezésre álljanak meghallgatásuk esetére. Az engedékenységi kérelmező a Gazdasági Versenyhivatal engedélye nélkül nem hozhatja nyilvánosságra a kérelem tényét, illetve a bizonyítékokat – ez a kitétel vonatkozik a kérelmező belső működésére és a külső, harmadik felekkel történő kommunikációjára is. E tilalom alól egyébként indokolt esetben a GVH eseti felmentést adhat.

Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének számít, ha a jogsértésben résztvevő vállalkozások ’elosztják’ egymás között a bizonyítékokat, vagy egyeztetik, hogy melyik vállalkozás milyen tartalmú kérelmet fog benyújtani és abban a többiekre nézve mit tár fel, illetve hallgat el (’engedékenységi kérelmek kartellezése’).

Fontos kitétel, hogy az egymástól független vállalkozások közösen nem nyújthatnak be bírság mellőzése vagy csökkentése iránti kérelmet és egymást sem képviselhetik, azonban az egy vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások benyújthatnak közös engedékenységi kérelmet. A teljeskörű feltárás okán anonim kérelem benyújtására természetesen nincs mód.

A compliance területen dolgozó kollégáknak az engedékenységi kérelem és a kapcsolódó anyagok összeállítása során mindenképpen érdemes ügyelniük az alábbiakra.

A kérelemben ki kell fejteni a jogsértés minden elemét, annak szereplőit, az időszakot, az érintett piacot és be kell nyújtani a jogsértést közvetlenül alátámasztó irati bizonyítékokat is (pl. levelezések, feljegyzések, nyilatkozatok, belső meghallgatások és egyéb dokumentumok). Tételesen meg kell jelölni és kifejteni az esetleges egyeztetések, találkozók lényegét, bemutatni a résztvevőket, továbbá tipikusan beszerzési, illetve közbeszerzési eljárások esetén részletezni szükséges az egyes eljárásokat a vállalkozás részvétele szempontjából, valamint a körülményeket is fel kell tárnia a kérelmezőnek (így különösen: ki kivel vette fel a kapcsolatot, ki volt aktív szereplő, milyen mozzanatok történtek).

Az egyes nyilatkozatokhoz, iratokhoz, bizonyítékokhoz a kérelmezőnek lehetőség szerint további magyarázatot is kell fűznie, továbbá kontextusba helyeznie azokat a teljes feltételezett jogsértéssel kapcsolatosan. A kérelmezőnek meg kell jelölnie az egyes kapcsolódási pontokat (például a bizonyítékok-történések között), továbbá be kell mutatnia az ok-okozati összefüggéseket is, a nem egyértelmű információt pedig értelmeznie kell a jogsértés vonatkozásában. A kérelem benyújtását követően további, akár tisztázó kérdések is felmerülhetnek, amelyekre a kérelmezőnek a legjobb tudomása szerint kell megadnia a válaszokat, információkat.

Összegezve a fentieket, a kérelmező tehát akkor mérsékelheti legjobban az esetleges hátrányokat, ha minél előbb és minden releváns mozzanatra kiterjedően, proaktívan együttműködik a hatósággal. Az engedékenységi kérelemmel kapcsolatos további információk a Gazdasági Versenyhivatal honlapján[1] találhatók.

A szerző a Gazdasági Versenyhivatal Felderítő Irodájának vezetője.

A cikkben szereplő megállapítások nem tekinthetők a Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalásának.

[1] https://gvh.hu/szakmai_felhasznaloknak/engedekenysegi_politika


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).