Elindult az építési termékek új környezeti információs rendszere


A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) háttérintézményénél, az ÉMI Nonprofit Kft.-nél a kormány fenntartható gazdaság- és iparfejlesztési céljaival összhangban elindult az építési termékek egyszerűsített környezeti értékelése és az ehhez kapcsolódó információs rendszer – jelentette be szerdai közleményében a minisztérium.

Az ÉMI az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével együttműködve a termékgyártók önkéntes nyilatkozatára és adatszolgáltatására alapozottan minden stratégiai jelentőségű termékre elvégzi az értékelést és közzéteszi az információkat. Ez támogatja, hogy lehetőség szerint a beruházási helyszínhez legközelebb gyártott – tehát a magyar ipar által előállított -, elérhető, illetve legalacsonyabb környezetterhelésű építési termékekre essen a választás egy beszerzés során – tájékoztatott az NGM.

Az ipar húzóerőt képez a gazdaságban, a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékében 23 százalékot képvisel, a nemzetgazdasági beruházások 33 százalékát adja. A hazai, magas hozzáadott értékű, energiahatékony gyártókapacitások megteremtésével és fejlesztésével növelhető a magyar gazdaság ellenállóképessége, a magyar ipar teljesítménye. Az alapanyag-előállítási ágazatok a hazai ellátás hatékony biztosításán keresztül más ágazatok versenyképességét is biztosítják, jelentőségük az új technológiák adaptálásában, a zöld átállásban és a kapcsolódó szabályok betartásában kiemelkedő – magyarázta az NGM.

Fábián Gergely, az NGM iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára a közleményben kiemelte, hogy a most készülő információs rendszer – az iparstratégiával összhangban – jelentősen erősíti a magyar tulajdonú vállalatokat azáltal, hogy a magyar ipar által előállított termékekre fókuszál. A rendszernek köszönhető adatalapú döntéshozatal pedig közvetetten növeli a hatékonyságot és az eredményességet.

A beruházók tudatos döntését az adatbázis azzal is segíti, hogy az építési termékek leglényegesebb műszaki információit is publikálja gyártói teljesítménynyilatkozatok formájában. A minőségen túl tehát a szállítási távolság, az újrahasznosítási potenciál és a természetes anyagok arányának figyelembevétele is meg tud történni a kiválasztásnál. Ezzel Magyarországon is elindul az építőipar zöld átállása és párhuzamosan a zöld közbeszerzési szabályok, illetve a támogatással megvalósuló lakáscélú programok felülvizsgálata.

A Nemzetgazdasági Minisztérium felhívja az építőipari szereplők figyelmét, hogy vegyenek aktívan részt az adatbázis és információs rendszer építésében, hiszen a cél közös: a hazai ipar versenyképességének javítása, az épített környezetünk védelme, a fenntartható megoldások elterjesztése és a beruházások ösztönzése.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 30.

A vállalkozások fenntarthatóságának új szempontjai: a nem pénzügyi jelentések európai gyakorlatának elemzése

A hazai tudományos térben is felértékelődő terület a gazdálkodás környezeti és társadalmi fenntarthatóságának vizsgálata, amely a vállalati beszámolókban is új tartalmat nyer. Az Állami Számvevőszék nemzetközi besorolású (Scopus, Wos) Pénzügyi Szemle közpénzügyi tudományos folyóiratában jelent meg Boros Anita egyetemi tanár (Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem), Lentner Csaba egyetemi tanár (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), valamint Nagy Vitéz egyetemi adjunktus (Corvinus Egyetem, NKE) pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos publikációja magyar és angol nyelven – mai cikkünk ebből ad rövid összefoglalót.
2013. július 4.

Hogyan szolgálhatja a számvitel a fenntartható fejlődést?

Az utóbbi évek környezeti katasztrófái, a folyamatos szembesülés a környezetkárosítás visszafordíthatatlan következményeivel egyre hangosabb követeléssé erősítik a már évtizedekkel ezelőtt megfogalmazott igényt, amely radikális szemléletváltást sürget a természeti és társadalmi erőforrások gondatlan használata terén, az önérdektől vezérelt, fékevesztett növekedés helyébe a fenntartható fejlődést téve rendezőelvként. Sürget az idő, hogy a profitmaximálást felváltsa a fenntartható nyereség, az erőltetett gazdasági növekedést pedig a környezettudatos, jövőt féltő, valóban felelős vállalati működés.