Enyhén optimisták a pénzügyi igazgatók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csökkent a közép-európai régióban a pénzügyi igazgatók optimizmusa egy év alatt, de összességében még mindig bizakodóan tekintenek a jövőbe. A Deloitte friss felmérése szerint a magyar pénzügyi vezetők közül a legtöbben 2,6 és 3,5 százalék közötti GDP-növekedéssel számolnak és kevésbé tartanak a gazdasági bizonytalanságoktól, mint régiós társaik.

A közép-európai régió 17 országában, közel 700 pénzügyi igazgató bevonásával készült kutatás alapján a legnagyobb visszaesés a gazdaság teljesítményével kapcsolatos várakozásokban volt megfigyelhető, ugyanakkor még mindig ezen a területen a legbizakodóbbak a megkérdezettek, ez a mutató a 2018-as 60-ról 50 százalékra esett vissza. A CFO-k közvetlen üzleti környezetük következő egy évben várható alakulására vonatkozó várakozásaik már az előző kutatás során is negatív értéket mutatott (-22 százalék), és ez az index idén még tovább esett, már -28 százaléknál tart.

A megkérdezett pénzügyi vezetők saját vállalkozásaik teljesítményével kapcsolatban összességében bizakodók, azonban ebben a vonatkozásban is megfigyelhető a növekvő aggodalom. Míg tavaly még 32 százalékos volt ez a bizalmi index, addig idén már csak 24 százalékos. A felmérés során megkérdezettek 66 százaléka azzal számol, hogy nőni fog a cégük forgalma a következő 12 hónapban, azonban már csak 39 százalékuk optimistább a forgalom vonatkozásában, mint hat hónappal korábban.

A GDP alakulása kapcsán optimisták a régió pénzügyi igazgatói. Átlagosan 2,3 százalékos GDP növekedést várnak, ami magasabb mind a 2016-os, mind a 2017-es várakozásnál és mindössze 0,1 százalékponttal marad el a 2018-as értéktől. Eltérően látják ugyanakkor a helyzetet az eurózónához tartozó országokban, valamint az azon kívüli államokban dolgozók. Míg az eurózónában lévő CFO-k közel fele szerint akár 2,6 százalék fölött is lehet a GDP bővülés mértéke, addig a teljes régióban már csak 40 százalék azok aránya, akik így látják.

A magyarországi pénzügyi igazgatók közül a legtöbben (40 százalék) 2,6 és 3,5 százalék közötti GDP növekedéssel számolnak, de majdnem ilyen magas azok aránya is (35 százalék), akik 1,6 és 2,5 százalék közötti fejlődést várnak. A megkérdezettek 10 százaléka szerint akár a 3,5 százalékot is meghaladhatja idén a magyar GDP növekedésének üteme, 5 százalék szerint viszont a 0,5 százalékot sem éri majd el.

Általában kedvezően ítélik meg a munkanélküliség alakulását a kutatásban megkérdezettek, azonban a jövőbe vetett bizalom ezen a területen is csökkent egy év alatt. Míg az egy évvel korábbi kutatás során még a válaszadók 47 százaléka vélte úgy, hogy csökkenni fog a munkanélküliség, most már csak 38 százalék volt ez az arány. Szintén figyelmeztető, hogy egyre többen tartják reális veszélynek a munkanélküliek számának bővülését, egy év alatt 13-ról 21 százalékra nőtt az arányuk.

Változás volt tapasztalható a fogyasztói árindex (CPI) megítélésében is, a legújabb felmérés során a pénzügyi vezetők 82 százaléka számolt ennek növekedésével, ami 3 százalékpontos visszaesést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest.

Az üzleti tevékenységet övező bizonytalanságok kapcsán, ha kis mértékben is, de nőtt azok aránya, akik nagyon magasra értékelik a bizonytalanság szintjét és csökkent az ebben a vonatkozásban javulást várók részesedése. Régiós viszonylatban igen kedvezően látják a helyzetet a magyar pénzügyi igazgatók, 75 százalékuk szerint ugyanis átlagos marad idén a pénzügyi és gazdasági kockázatok szintje, és mindössze 5 százalékuk ítéli meg úgy, hogy magas lesz, ami messze a legalacsonyabb érték a felmérésben szereplő országok között. Az idő a válaszadók többsége szerint nem kedvez a pénzügyi kockázatvállalásnak, 73 százalékuk véli így.

„Nagyjából a tavalyi szinten vannak a jövővel kapcsolatos várakozások a régióban, igaz kismértékű csökkenést megfigyelhető volt az optimizmusban. Bár összességében még mindig kedvezően ítélik meg a helyzetet a pénzügyi igazgatók, kérdés, hogy a csökkenő bizalom vajon már annak a jele-e, hogy változás jön” – mondta el Szemere Dávid, a Deloitte Magyarország CFO programvezetője. „A kutatás adatai alapján a magyar pénzügyi igazgatók stabilnak látják vállalataik helyzetét és régiós összevetésben is szembetűnő, hogy mennyire kevéssé tartanak a pénzügyi és gazdasági bizonytalanságoktól. Ez egyébként abban is megmutatkozik, hogy a térségben a legnagyobb arányban vállalnának pénzügyi kockázatokat, 50 százalékuk jelezte ezt” – tette hozzá Szemere Dávid.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

A vezető tisztségviselők juttatásaival kapcsolatos adózási szabályok

A gyakorlatban igen gyakran összekeveredik az ügyvezető és a cégvezető fogalma. Szinte szinonimaként használják ezt a két kategóriát. A két fogalom jelentésének tisztázása azért fontos, mert a cégvezetők és az ügyvezetők eltérő jogviszonytípusok alapján láthatják el a tevékenységüket. A magánszemélynek a vállalkozással létesített polgári jogi jogviszonya pedig befolyásolja, hogy milyen juttatásokat kaphat. A fogalmak tisztázásában segítségünkre van a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk).

2021. szeptember 22.

EY: Védtelenül állnak az online betörésekkel szemben a cégek

Idén még gyakoribbá váltak az internetes támadások, ennek ellenére a vállalatok nagy része nem fordít elég figyelmet a kibervédelemre – mutat rá az EY több mint 1000 informatikai vezető bevonásával készült nemzetközi kutatása. Minden harmadik döntéshozó szerint csupán idő kérdése, hogy cégük mikor válik egy súlyos online betörés áldozatává, áll az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményben. 

2021. szeptember 22.

Még 35 milliárd forint támogatás a hazai vállalatok innovációira

A gazdaság újraindításában, Magyarország versenyképességének erősítésében jelentős szerep hárul az innovációs teljesítmény növelésére, amelyet a kormány a PIACI KFI konstrukcióval is ösztönöz. A rendkívül népszerű pályázat újabb fordulójában szerdától 35 milliárd forint támogatás érhető el – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdai közleményében Schanda Tamás, parlamenti és stratégiai államtitkár.