Erősödött az OTP a harmadik negyedévben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Albániai akvizícióját már lezárta az OTP, a szlovén és az üzbég bankvásárlás azonban még folyamatban van. Erős július–szeptemberi időszakot futott a csoport, amelynek negyedéves eredményességét a devizaárfolyam-mozgások is befolyásolták.

A harmadik negyedév jól alakult, egy oázis az egész évet nézve, az első kilenc hónapban ugyanis messze nem teljesített így a csoport, az adózott eredménye 31 százalékos csökkenés mellett 231,9 milliárd forint lett, és az utolsó negyedévet is rontani fogják rendkívüli tételek – mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes az OTP Csoport legújabb jelentését ismertető sajtótájékoztatón csütörtökön.

Az első kilenchavi veszteséget két tényezővel, a háború hatásaival és a magyar állami szervek által a csoportra kivetett egyedi terhekkel magyarázta, amelyek közül a legnagyobb tételnek az extraprofit adót nevezte. A pénzintézet csütörtökön hajnalban tette közzé az idei harmadik negyedéves jelentését, amely szerint július-szeptemberben a csoport konszolidált adózás utáni eredménye valamivel meghaladta a 189 milliárd forintot, ami 149 százalékkal több mint az előző negyedévben, továbbá 57 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A vezérigazgató-helyettes prezentációjában felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi tevékenység adózás utáni eredménye a leányvállalatoktól kapott osztalék nélkül 31,7 milliárd forintra csökkent, ami éves alapon 121 százalékos visszaesést jelent. A pénzügyi szervezetek különadója és az extraprofitadó miatt tájékoztatása szerint 88 milliárd forinttal kellett korrigálni az eredményt, a kamatstop meghosszabbításával, a Sberbank végelszámolásával és a törlesztési moratóriummal ez az összeg 111,5 milliárd forintra nő.

A 2010 óta létező bankadó a terheket a mérlegfőösszeg alapján osztja el, az extraprofitadó esetében azonban a szabályozó új vetítési alapot „talált ki”, ami nagyobb fizetnivalót jelent arányaiban az OTP-nek – hívta fel a figyelmet. Rámutatott: a vállalati hitelekre kivetett kamatstop hatásai a negyedik negyedévben fognak jelentkezni, a pénzintézet 10 százalékkal kevesebb kamatot tud elszámolni az ügyfelekkel való szerződésben megállapodottakhoz képest. Az utolsó negyedévben a kormányzati intézkedések – a lakossági és céges kamatstop – negatív hatása az eredményre a bank becslése szerint megközelíti a 40 milliárd forintot.

A vezérigazgató helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelezést Magyarországon a pénzintézet dinamikusan, 13 százalékkal növelte a harmadik negyedévben, ezzel is „támogatták a nemzetgazdaságot”, hogy a recessziót elkerülje. „Bízunk benne, hogy a magyar tevékenység vesztesége átmeneti”, „előre tekintve optimista vagyok” – így fogalmazott. Megjegyezte, hogy a hazai gazdaság alapvetően jól működik, a jelenlegi kamat- és árfolyamszint várhatóan átmenetinek bizonyul majd, nem láthatók a fundamentális okai – tette hozzá.

Bencsik László jó hírnek nevezte, hogy a nyolc kelet-közép-európai leánybank erős teljesítményt mutatott, profithozzájárulásuk az infláció és háború sújtotta gazdasági helyzetben 30 százalékkal nőtt az első kilenc hónapban a tavalyi igen jó évhez képest. Eközben az orosz bank eredménye stabilan alakult, az ukrán pedig veszteségbe fordult. A pénzintézet az orosz-ukrán operáción kívül 2022-re 10 százalékos hitelállomány növekedést várt, amit előbb 13 százalékra emelt, jelenleg azonban a 15 százalék feletti érték tűnik valószínűnek – jelezte előre. Tőkehelyzetük kiváló – mondta utalva a bank 17,8 százalékos, a szabályozói elvárást meghaladó tőkemegfelelési mutatójára. A harmadik negyedéves időszak meghatározó eseménye, hogy július 18-án megtörtént az Alpha Bank Albania megvásárlása, a mostani jelentés már tartalmazza a mérleg- és eredményszámokat. A szlovén Nova KBM megszerzéséhez bár az Európai Központi Bank szeptember 8-án már megadta hozzájárulását, most még a helyi versenyhivatal végső jóváhagyására vár a menedzsment. Az üzbég Ipoteka Bank akvizíciójához kapcsolódóan pedig október 3-i a legutóbbi fejlemény, ekkor a felek egy szándéknyilatkozat aláírásával erősítették meg elhatározásukat.

Végül arra is kitért, hogy az elkötelezettség az államháztartási hiány tartására egyértelmű, ennek eredménye látszani fog a gazdaság egészét nézve. Jó döntésnek nevezte azt is, hogy az energetikai okok miatti devizavásárlásokat „kivették a rendszerből”, így a forint erősödni tudott. Jövőre a gázár – folytatta – alacsonyabb lesz, így csökkenhet az a nyomás, amelyet a nagy energiaköltségek a fizetési mérlegre gyakorolnak. Összegzésképpen azt is megjegyezte, hogy az átmeneti helyzeteket sikeresen kezelte az ország.

(MTI)

---