A Mol dobogós helyre lépett a régiós vállalati toplistán
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy helyet javítva a magyar Mol a harmadik helyre lépett előre a listavezető lengyel PKN Orlen és a második cseh Skoda mögé a régiós vállalati toplistán – derül ki a Coface hitelbiztosító csütörtökön ismertetett CEE Top 500 kiadványából.
A régiós nagyvállalatok listáját továbbra is a lengyel PKN Orlen vezeti, amely 52 százalékkal 28,572 milliárd euróra növelte forgalmát 2021-ben. A cseh Skoda Auto a második helyen stagnál, 17 milliárd eurós összeggel. Az árbevételét 48 százalékkal növelő magyar Mol lett a harmadik, 16,142 milliárd euróval. A magyar olajvállalat egy helyet javított a 2020-as listához képest, akkor ugyanis a negyedik helyen végzett. Az első tízben még egy magyar vállalat, az MVM kapott helyet 7,722 milliárd eurós forgalmával, ami 55 százalékos emelkedésnek felel meg.
A régió legnagyobb vállalatai elsősorban az olaj- és gáziparban, az autóiparban és szállítmányozásban, valamint a kereskedelemben érdekeltek, ezen cégek adták a listán szereplő vállalatok árbevételének 53 százalékát. 2021-ben minden ágazatban növekedett a forgalom, ami az erősödő kereslet mellett a bázishatásnak, azaz az előző évi gyengébb teljesítménynek köszönhető.
A Coface-elemzés arra is rámutat, hogy a világjárvány kezdeti szakasza és a kapcsolódó zárlatok nagyban megviselték a vállalatok pénzügyi helyzetét. A legszembetűnőbb példa a textil- és ruházati ágazat, amely a 2020-as pandémiás évben a kereslet visszaesését, valamint a fogyasztói preferenciák megváltozását szenvedte el. 2021-ben ebben az ágazatban volt a legnagyobb a forgalomnövekedés, mely meghaladta a 60 százalékot.
Ezzel szemben a legvisszafogottabb – 9,5 és 9,6 százalékos – növekedést az építőipar és az autóipar könyvelhette el, ám ez a bővülés is stabilnak mondható. Az ágazatok többsége képes volt magasabb nettó nyereséget termelni, a legnagyobb nyertes a fémipar volt, 437 százalékos emelkedéssel. Ugyanakkor a textil-ruházati és az agrár-élelmiszeripari ágazatok negatív dinamikával zártak ezen a területen.
Változhat a kép
„A globális kereskedelem élénkülésének eredményeként a közép- és kelet-európai export hozzájárult a regionális feldolgozóipari ágazatok gyorsulásához, amelyek viszont magasabb feldolgozási költségeket tapasztaltak. Ezek a költségek meredeken emelkedtek a világjárvány okozta pangásból való kilábalás kezdete óta, és még napjainkban is nagymértékben befolyásolják a vállalkozások eredményességét – különösen most, hogy az ukrajnai háború kitörése óta az energia- és a nyersanyagköltségek az egekbe szöktek” – közölte Grzegorz Sielewicz. A szakember szerint mivel Oroszország szállította Európának az energiahordozókat, ezek árai 2022-ben jelentősen megugrottak, ami energiaválságot indított el. Ugyanakkor az agrár-élelmiszeripari alapanyagok ellátásának zavarai az élelmiszerárak növekvő inflációjához vezettek, mivel mind Oroszország, mind Ukrajna jelentős részt képvisel a globális agrárexportban.”
Jarosław Jaworski a jövőről szólva elmondta: „Az ukrajnai háború súlyosan érintette a régiót, és további kihívások merültek fel az ezzel kapcsolatos gazdasági következmények miatt. A háború várhatóan a kelet-közép-európai gazdaságokra gyakorolja a legjelentősebb hatást. Az okok a két országhoz való földrajzi közelségük, az exportfüggőségük, az Oroszországból származó energiaimporttól való függésük, az Ukrajnából érkező menekültáradat és a háború miatt felmerült logisztikai problémákban keresendők.”
A régió gazdaságai, nagyvállalatai e tényezők miatt sebezhetőek, ezért a 2022-es év ötszázas listája más képet mutathat, mint a kedvező eredményeket tükröző 2021-es rangsor.
A teljes elemzés itt található.
Forrás: Coface Group közleménye
