Februárra felfegyverkezik az APEH
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Még nem egyértelmű, hogyan fogja ellenőrizni az adóhatóság a 250 ezer forint feletti készpénzes kifizetéseket, amelyeket február elejétől szankcionál a jogszabály. Annyi bizonyos, hogy február közepéig, amikorra az éves ellenőrzési irányelvek nyilvánossá válnak, az APEH már rendelkezni fog a kialakított módszerekkel.
Februártól lép életbe az a készpénzhasználat visszaszorítását célzó jogszabály, amely szankcionálja majd a negyedmillió forint feletti készpénzes kifizetéseket. A bírság összege a 250 ezer forintos limitet meghaladó rész húsz százaléka, a bírság a kifizetőt terheli. A szankciókat illetően az adóhatóság egy átmeneti időszakban méltányosan fog eljárni – tájékoztatta lapunkat Sibinger Márta, az APEH ellenőrzési főosztályának vezetője. Ez azt jelenti, hogy kezdetben inkább a tájékoztatásra helyezi a hatóság a hangsúlyt, vagyis nem az a cél, hogy kiszabják a bírságokat a revizorok, hanem az, hogy a jogszabályt betartsák a vállalkozók. Azt nem határozta meg a főosztályvezető, meddig tart az átmeneti időszak.
Nem lesz egyszerű a szűrés
Összességében azonban nem is lesz olyan egyszerű az ellenőrzés, hiszen azt, hogy adott kifizetést átutalással vagy készpénzfizetéssel intéz-e egy vállalkozás, csak a folyószámlák ellenőrzése és a házipénztárak vizsgálata során derül ki. Ebből következik, hogy a készpénzes fizetések kontrolljára valószínűleg csak akkor kerül sor, ha a revizorok már eleve vizsgálat alá vontak egy céget. A banki folyószámlákhoz ugyanis hozzáférhet az adóhatóság, ám csak adott vállalkozástól kiindulva. Úgy viszont nem gyűjthet adatokat az APEH, hogy a folyószámlák alapján egy algoritmust használva kiválogatja a gyanús társaságokat.
A legnagyobb arányban a kereskedelemben és az építőiparban fordul elő nagy összegű készpénzes kifizetés. Itt persze nem is elsősorban a számla kiegyenlítésének módjával van probléma, hanem azzal, hogy a nagyarányú készpénzforgalom a feketén értékesítést erősíti. Vagyis a készpénzes fizetésnek semmiféle nyoma nem marad. A kereskedők szerint kárt okozhat a cégeknek a készpénzfizetés felső határának meghúzása, nem csak a büntetések miatt. Egyes jogszabályi értelmezések szerint nemcsak az egyedi ügyleteknél érvényes a limit, hanem a folyamatos teljesítéseknél is. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy egy kiskereskedő egy hónapon belül összesen 250 ezer forintért vásárolhat készpénzért ugyanabban a nagykereskedelmi raktárban vagy akár a Metro áruházban.
Problémát okoz a cégeknek
Az ország egyik legnagyobb kiskereskedelmi hálózatának is komoly problémát jelent a készpénzforgalom korlátozása. Kujbus Tibor, a Reál Hungária Élelmiszer Kft. ügyvezetője szerint például a dohányáruk kereskedelmére hathat ki ez a korlátozás. A kis boltok eddig ugyanis döntően készpénzzel vagy halasztott készpénzes fizetéssel vettek dohányárut a két nagy hazai kereskedőcégtől – a havi 250 ezres plafon a cigaretták esetében pedig még a legkisebb fűszerüzlet igényét sem elégíti ki, a dohánycégek pedig vélhetően ezután sem fogadnak el átutalást a már leszállított árukra. A nagykereskedőknek veszteséget okozhat, ha vevőik készpénz helyett bankkártyával fizetnek. Az egy százalék körüli nagykereskedelmi árrés egy részét ugyanis elviszi a bankkártyás fizetés jutaléka.
Az építőipar bizalmi válságára hivatkozva tavaly év végén Futó Péter, a Gazdasági Egyeztető Fórum elnöke, a Futureal Holding tulajdonosa azt szorgalmazta, hogy a készpénzfizetés korlátozását legalább egy-két évig függessze fel a kormány. A kölcsönös és általános nem fizetés ugyanis arra kényszerítette a vállalkozásokat, hogy egy ügyletbe, legyen az akár több millió forint értékű alapanyag-megrendelés, csak akkor mennek bele, ha az áru átadásakor fizet is a megrendelő. Ez a kölcsönös bizalmatlanság a gazdasági válsággal együtt hatványozottan fel is erősödött Futó szerint.
Forrás: Napi Online
