Felmérés alapján túl vannak a kkv-k a mélyponton


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tovább erősödött és lassan elérheti a pozitív tartományt a K&H kkv bizalmi index, ami az első negyedévben 3 pontos emelkedést követően jelenleg -4 ponton áll. Ezzel túl vannak a kkv-k a mélyponton és kedvező fordulatra számítanak a közterhek és a vállalati hitelkamatok tekintetében.

Tovább erősödött és lassan elérheti a pozitív tartományt a K&H kkv bizalmi index, ami az első negyedévben 3 pontos emelkedést követően jelenleg -4 ponton áll. A pozitív változás annak köszönhető, hogy a közterhek és a vállalati hitelkamatok változásában kedvezőbb fordulatra számítanak a cégek. A várakozásokban azonban hatalmas a különbség cégméret szerinti bontásban: a mikrocégek a negatív tartományban rekedtek, míg a középvállalkozások több mint 25 pontos ugrást követően már erősen pozitívan látják az előttük álló egy évet.

A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelző K&H kkv bizalmi index az első negyedévben újra erősödött, -7-ről -4 pontra. „Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a gazdaság, így a vállalkozások is lassan, de fokozatosan alkalmazkodnak a magasabb energiaárakhoz és az inflációhoz, ám a növekedés várhatóan idén még visszafogott marad. Ezt mutatja a K&H kkv bizalmi index is, ahol a mostani elmozdulás hátterében az áll, hogy a cégek a közterhek és a vállalati hitelkamatok következő egy évi alakulását jóval kedvezőbben látják. A növekvő adókkal és járulékokkal számoló cégek aránya két negyedév alatt 59 százalékról 49 százalékra csökkent. A vállalati hitelkamatoknál pedig azt látjuk, hogy fordulóponthoz érkeztek a vállalkozások. Az elmúlt két évben ugyanis folyamatosan növekvő kamatokkal terveztek, ami 2022 harmadik negyedévében érte el a csúcsot az index történetében. Ekkor 5,5 százalékos kamatnövekedést valószínűsített a szektor. Azóta viszont enyhültek a várakozások és ez az érték 2,5 százalékra mérséklődött” – részletezte az eredményeket Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

Óriási eltérés a cégek bizalma között

bizalmi-indexA K&H kutatása rávilágít, hogy a várakozások nagymértékben függenek a cég méretétől és tevékenységétől. Jelenleg a mikrovállalkozások látják a legborúsabban a következő 12 hónapot (-11 pont), a kisvállalkozások ennél jóval derűlátóbbak (-1 pont), míg a középvállalkozások erősen a pozitív tartományban (23 pont) vannak, az előző negyedévhez képest mért 26 pontos javulás után. Ekkora eltérés a kutatásban vizsgált legkisebb és legnagyobb cégek várakozásai között legutóbb 14 évvel ezelőtt, 2009-ben volt, amikor ezek az értékek -22 és 14 pont voltak. A középvállalkozások általában optimistábban látják a következő egy évet, mint a kisebb cégek, a mostani kiugró változás hátterében pedig feltehetően az áll, hogy jelentős részük feltételez javuló versenyhelyzetet és a közterhek alakulásában is kedvezőbb fordulatra számítanak.

Az ágazatok közül az ipar és a kereskedelem véleménye szinte alig változott az előző negyedévhez képest (-7 pont), a szolgáltató cégek ennél jóval bizakodóbbak, várakozásaik -7-ről, -1 pontra javultak. Továbbra is egyedül a mezőgazdasági vállalkozások mondhatók még éppen csak pozitívnak (1 pont), ám a várakozásaik két éve csökkenő pályán mozognak. Amennyiben ez tovább folytatódik a következő negyedévekben, hosszú idő óta először léphet át a negatív tartományba az agrárium. Mindeközben a többi ágazatnál trendszerű javulás látható, igaz, esetükben a negatív tartományon belül.

Forrás: K&H sajtóanyag


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).