Főleg a gyerekekre spórolunk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarok közül a legtöbben a gyermekük jövőjére gondolva takarékoskodnak, míg egy átlagos európai polgár leginkább azért spórol, hogy váratlan kiadások felmerülésekor ne jöjjön majd zavarba. Az InfoTandem heti infografikája.


A magyarok közel egyötöde az utódok boldogulását tartja szem előtt, amikor félretesz, vagy különféle befektetési megoldásokkal igyekszik kamatoztatni megtakarításait. A legtöbben életbiztosítás megkötésében látják erre a megfelelő eszközt, de sokan fizetnek rendszeresen például képzési alapba vagy képzéssel kapcsolatos biztosításba is. A pénzügyi célok között a második helyen holtversenyben a váratlan fizetnivalókra, illetve az egészséggel kapcsolatos kiadásokra való spórolás található – ezeket az emberek 14-14 százaléka jelölte meg.

 

Mindez a fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató cég, a Nielsen friss nemzetközi felméréséből olvasható ki, amelyben 60 ország – köztük 31 európai állam, benne Magyarország – összesen több mint 30 ezer netező polgárát kérdezték. Az olyan célok, mint a gyermekszületés miatti kiadások fedezése, vagy egyes luxusnak minősített kiadások (például autó vagy drága óra beszerzése), 10 százalék alatti voksot kaptak.

Az európai kép némileg eltérő a magyartól: egyrészt rendre magasabb az aktívan takarékoskodók aránya, másrészt a kontinens átlagában a váratlan kiadások vezetnek, méghozzá viszonylag magas, csaknem egyharmados aránnyal. Csak ezután következik a nyugdíj-előtakarékosság, illetve a gyermekek jövőjéről való gondoskodás, egyaránt egynegyedes súllyal, de például az említett luxuskiadásokra is többen gyűjtenek, mint első lakásra.

A magyar és az európai átlagot képviselő nyilatkozókra egyaránt igaz, hogy sokkal nagyobb mértékben szeretnének takarékoskodni, mint amennyit ma megengedhetnek maguknak, s ez gyakorlatilag valamennyi célt illetően elmondható. A takarékoskodó magyarok 55 százaléka egyébként többé-kevésbé bízik is benne, hogy kitűzött céljait el tudja érni. Ezen belül 30 százaléka nyugodtan dől hátra, 25 százalék viszont szükségesnek gondolja, hogy folyamatosan figyelje a pénzpiacot, s időnként korrigáljon befektetésein vagy banki ügyletein. További 23 százaléknyian ugyan nincsenek meggyőződve arról, hogy jó lóra tettek, de azért kitartanak a választott spórolási formák mellet.

Azok egyharmada, aki képesek megtakarítani, a havi jövedelmük 5–10 százalékát szánják erre, míg további szűk egyharmadnál – legalábbis a megkérdezett netezők körében – ennél kevesebb jut ilyen célra.



Kapcsolódó cikkek

2021. december 3.

Steiner Attila: nem a lakosság adóztatása vezet a zöld átmenethez

A V4 országok erőteljesen hangsúlyozzák, hogy nem a lakosságot kell adóztatni, hanem olyan lehetőségeket kell teremteni, amelyek segítik, hogy részesei lehessenek a zöld átmenetnek- mondta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.