Fontos a cégek társadalmi felelősségvállalása, mégis keveset költenek rá a magyar vállalatok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Többet vagy az ideivel azonos összeget költ a magyarországi nagyvállalatok többsége társadalmi felelősségvállalás (CSR, corporate social responsibility) tevékenységre a következő évben a válság ellenére is, és bár nagyobb részük szerint a tevékenység szerepe nőni fog, a hazai CSR-költés meglehetősen alacsony a Scale Impact és a Magyar PR Szövetség közös kutatása szerint.

A közleményben kiemelték, hogy a CSR-költés a cégek 60 százalékánál meglehetősen alacsony, 1-15 millió forint közötti, csupán a válaszadók 10 százaléka adományoz vagy költ társadalmi, fenntarthatósági programokra 100-200 millió forintnál többet. A válaszadók 63 százalékának már van vagy most készíti CSR-stratégiáját. Meglepőnek nevezik, hogy a nagyvállalatok 12 százaléka ennek hiányában jótékonykodik, ami Nyugat-Európában elképzelhetetlen lenne. A cégek alig több mint harmada méri csak aktivitásainak hatását.

Lévai Gábor, a Scale Impact társalapító-ügyvezetője a közleményben elmondta: a kutatás alapján van még hová fejlődnie a társadalmi felelősségvállalási kultúrának. A tudatos CSR-tevékenység legfejlettebb formáinak egyike, ha egy vállalat egy vagy több nonprofit szervezettel működik együtt. Hozzátette: cégek 81 százaléka költene nonprofitok fejlesztésére, mégis egyelőre csak 50 százalékuk dolgozik együtt rendszeresen egy-egy civil szervezettel. A Tudják-e a cégek, hogyan kell tényleg jót tenni? című kutatásban több mint 100 cég vett részt, az online kérdőív kitöltésével és CSR-ért felelős vezetőkkel készült mélyinterjúkkal zajlott. Kitöltői között többségben voltak a nagyobb vagy kifejezetten nagyvállalatok: 45 százalékuk bevétele meghaladja a 20 milliárd forintot, további 16 százalék pedig 1 és 20 milliárd forint feletti forgalmú.

“Mindez arra mutat, hogy van még hová fejlődnie a hazai társadalmi felelősségvállalási kultúrának. A tudatos CSR-tevékenység legfejlettebb formáinak egyike, ha egy vállalat egy vagy több nonprofit szervezettel működik együtt, amely a vállalatnak fontos célokért dolgozik”, mondja Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, ügyvezetője. A cégek 81%-a költene nonprofitok fejlesztésére, mégis egyelőre csak 50%-uk dolgozik együtt rendszeresen egy-egy civil szervezettel.

A cégek a legszívesebben az alábbi témákra költenek:

  1. Társadalmi ügyek képviselete
  2. Helyi közösségi ügyek
  3. Környezetterhelés csökkentése
  4. Közösségi események támogatása/helyi oktatás támogatása
  5. Helyi önkormányzat vagy más közintézmény pénzügyi, tárgyi eszköz támogatása

Az ügyek közül fontosnak tartják:

  1. Társadalmi és gazdasági fejlődés
  2. Oktatás, képzés
  3. Környezet- és állatvédelem
  4. Egészségügy, jólét

A CSR tevékenység motivációi között az élen szerepel a munkaerő megtartása, vagyis a dolgozók véleménye a vállalat társadalmi erőfeszítéseiről; a márkaérték növelése és az employer branding. Nem érdemes azonban eladásösztönzésre használni ezeket az aktivitásokat – ezzel a kérdőívet kitöltők 90%-a egyetért. A kutatás egy online kérdőív kitöltésével és CSR-ért (is) felelős vezetőkkel készült mélyinterjúkkal zajlott. Kitöltői között többségben voltak a nagyobb vagy kifejezetten nagyvállalatok: 45%-uk bevétele meghaladja a 20 milliárd forintot, további 16% pedig 1 és 20 milliárd forint feletti forgalmú.

A kutatási riport jógyakorlatként mutatja be a Biotech USA, a Decathlon, a Foxpost, a Szerencsejáték Zrt. és a Wolt Magyarország társadalmi felelősségvállalásának egy-egy aspektusát. “A társadalmi felelősségvállalás gyakran a cégek kommunikációs csapatához tartozik, ezért tartotta fontosnak a Magyar PR Szövetség a kutatást.”, teszi hozzá Sztaniszláv András, a szervezet elnöke. “A kommunikációs tevékenység akkor éri el célját, ha a szervezet nem csak az aktivitásra, hanem annak tervezésére és mérésére is fordít energiát. Sokat fejlődött a társadalmi felelősségvállalás hitelessége, de az a tény, hogy a szervezeteknek csak kétharmada dolgozik stratégiai mentén és egyharmada méri a tevékenységét, azt jelenti, hogy még jelentős fejlődési lehetőség van ezen a téren.”

Forrás: Magyar PR Szövetség


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Virág Barnabás: visszafogott tere van a további kamatvágásnak

A jegybank júniusban folytathatja a kamatcsökkentési pályát és az alapkamat a 6,75-7,00 százalékos sávba kerülhet, azonban a jelenlegi adatok alapján az év második felében nagyon visszafogott tere van a további kamatvágásnak – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a monetáris tanács keddi kamatdöntését követő online háttérbeszélgetésen.