Forintgyengülésre számít a nagyvállalatok többsége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nagyvállalatok vezetői többnyire a forint további gyengülésére számítanak nyárig, az árfolyamváltozás szinte mindegyiküket hátrányosan érinti – közölte kutatása alapján a K&H.

Felmérésük szerint a megkérdezettek 65 százaléka számít gyengébb forintra a következő 6 hónapban, bár az előző negyedévben még 80 százalék tervezett így. Hozzátették, hogy az árfolyamingadozás elsősorban külföldön értékesítő vállalatokat érinti érzékenyen, hiszen a hátrányokat 57 százalékuk érzékeli, de a kizárólag belföldi piacra termelő cégeknél is 48 százalék számolt be erről.

A negatív hatások közül a legtöbben, a válaszolók majdnem háromnegyede a működési költségek emelkedését említette. Az anyagköltség 65 százalék, a bérköltség 44 százalék szerint okoz gondot, a munkaerő-utánpótlás nehézségeit 18 százalék emelte ki – tette hozzá a K&H.

A visszajelzések alapján az árfolyamhatás ellen 29 százalék már tett valamit, 13 százalék pedig készül erre. A legtöbben euróban adnak árajánlatot, és csökkentik az árajánlatok érvényességi idejét, de előfordul, hogy euróban rögzítik a fizetéseket, a forrásaikat pedig devizabetétekbe helyezik – írták.

A kutatás a 2 milliárd forintnál nagyobb bevételű, nem állami cégekre terjedt ki. Döntéshozóikat november 14. és december 5. között kérdezték meg a felmérés készítői.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.