MNB: a céges profitok is hajtották az inflációt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalatok a költségek felett árazták át a termékeket, a céges profitok kiugróan, 34 százalékkal nőttek az előző időszakhoz képest – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. A régiós számoknál jóval magasabb élelmiszerár-drágulás mély elemzését ígérte a jegybanki vezető.

Az inflációt jövő év második felétől külső és belső tényezők egyaránt markánsan csökkenteni fogják, továbbá a lassuló gazdasági növekedés „gyors visszapattanása” is várható júliustól – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója a jegybank decemberi Inflációs jelentését bemutató online sajtótájékoztatón.

Az MNB kedden tette közzé idei utolsó prognózisának főbb számait, az infláció eszerint 2023-ban a 15,0-19,5 százalékos sávban lehet az idénre várható 14,5-14,7 százalékot követően.

Balatoni András az inflációt csökkentő külső tényezők közül megemlítette a világpiaci energia- és nyersanyagárak esését, a termelési láncok helyreállását, illetve az élelmiszerek világpiaci árának és a szállítási költségek visszaesését. A belsők közül pedig a gazdasági növekedés lassulását, a rendelkezésre álló jövedelmek és a fogyasztás mérséklődését, illetve az adóintézkedések hatásának kifutását sorolta fel.

Az MNB igazgatója rámutatott arra, hogy az év végére 20 százalék fölé emelkedett, nemzetközi viszonylatban kiugróan magas magyar inflációs adatot az energiaárak és a költségek növekedése okozta. A vállalatok a költségek felett árazták át a termékeket, a céges profitok kiugróan, 34 százalékkal nőttek az előző időszakhoz képest – hívta fel a figyelmet. Azzal folytatta, hogy más régióban is nőnek a profitok, de nem ilyen magas szinten, és úgy fogalmazott: az inflációt már nem lehet magyarázni a költségek növekedésével, „a cégek túlkompenzáltak”.

Az élelmiszerárak inflációja Magyarországon volt a legmagasabb, messze elszakadt a régiós számoktól a legutóbbi adat szerint – jegyezte meg azt is hozzátéve, hogy az élelmiszerek árának mély elemzése elkerülhetetlen, „utána kell nézni, hogy mi okozta ezt a masszív drágulást a termékek széles palettáján”.
Kifejtette: a feldolgozott termékeknél „elképesztően magas”, 25 százalékos volt az árdinamika, miközben a feldolgozatlan termékek körében is jelentősnek mondható, 18 százalékos inflációt tapasztaltak. Különösnek nevezte a feldolgozott termékek árának alakulását, hiszen a nettó élelmiszerexportőr országokban – ilyen Magyarország is – jóval alacsonyabb volt a pálya.

Az élelmiszerek importja is jelentősen emelte az árindexet, a forint leértékelődése gyorsan megjelent az árakban – emelte ki. Hozzátette: a piaci szereplők kompenzálták az árkorlátozások hatását, a kiskereskedelmi láncok jövedelmezősége nem romlott, inkább javult. Kérdésesnek nevezte továbbá, hogy a vállalatok az árstopok kivezetése után csökkentik-e azoknak a termékeknek az árát, amelyeket a korlátozás miatt megemeltek.

Arra is kitért, hogy az árak befagyasztása megnövelte a keresletet egyes termékekre, minek következtében a termelési láncokban „szakadások”, kínálati problémák keletkeztek, a tejzsír elérhetőségének csökkenése miatt például a sajtok ára drasztikusan megnőtt – magyarázta. Azt is hozzátette, hogy olyan forgatókönyvek valósultak meg, amelyekre pár éve még senki nem számított volna: Lengyelországból 25 százalékkal olcsóbb volt sajtot behozni, Romániából pedig megérte csirkét importálni.

A jegybank igazgatója előrevetítette: a 2023 második felétől várható gazdasági „visszapattanásnak” megalapoz az, hogy a foglalkoztatás szintje továbbra is kiugróan magas Magyarországon és a beruházások sem álltak le. Felidézte a jegybank előrejelzését, miszerint jövőre éves szinten 0,5-1,5 százalék közötti GDP-növekedés várható, az azutáni években pedig a bővülés mértéke 3-4 százalék körül alakul.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 20.

A mamahotel kényelme, avagy hány fiatal hagyná ott a szülői házat?

A szülőkkel élő fiatalok 26 százaléka távozna a lehető leggyorsabban önálló lakásba, 64 százalékuk csak hosszabb távon tervezi ezt, és 10 százalékos azoknak az aránya, akik jól érzik magukat a szülői házban – derül ki a K&H ifjúsági index legfrissebb méréséből. A lakásvásárlást csak kevesen engedhetik meg maguknak, a saját háztartásra vágyók fele bérelt lakásba költözne.

2024. február 20.

Meglepő vége lehet a fillérekért árult sütő körüli botránynak

Nagy port kavart az Electrolux tévedése csütörtökön: a 160 ezer forintos alapárhoz képest szinte fillérekért árult egy beépített sütőt. A cég gyorsan reagált az eseményekre, bocsánatot kért, és levásárolható kupont adott az érintetteknek. Ugyanakkor az 1800 forintért rendelt sütőt senki sem kapja meg. Ügyvédet kérdezett az Index arról, mennyire járt el megfelelően a cég.