GKI: az EU-transzferek javítják az egyensúlyt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A GKI 3,8 százalékról 4 százalékra emelte idei növekedési előrejelzését.

A belföldi felhasználás gyors emelkedése miatt a külkereskedelmi többlet csökken, a külső egyensúly azonban az EU-transzferek gyorsuló beérkezése következtében tovább javul – írja friss elemzésében a GKI. Az EU a kedvező konjunktúrához viszonyítva magas hiány miatt kiigazítást vár a magyar kormánytól.

Idén a lakosság fogyasztása a GKI szerint 4-4,5 százalékal bővül. A bruttó keresetek dinamikája lassuló, de még mindig gyors. 2018-ban 7 százalék körüli, nagyon magas, de a tavalyi kétszámjegyűnél kisebb reálkereset-növekedés várható. A munkanélküliség egy év alatt 0,7 százalékponttal, 3,9 százaléra csökkent, ráadásul ez a közmunkás-létszám több mint 20 százalékos mérséklődése mellett ment végbe. Ez az adat az egyik legkisebb az EU-ban. Ha azonban a közmunkásokat is munkanélkülinek tekintenénk, a magyar munkanélküliségi ráta 7,4 százalék körüli lenne, ami magasabb az EU átlagánál. Az infláció áprilisra 2,3 százalékra gyorsult, az első négy hónap átlaga 2,1 százalék. A leggyorsabban az élvezeti cikkek ára emelkedett; a dohányáruknál júliustól újabb adóemelés várható. Átlagon felüli az élelmiszerek áremelkedése is. Az üzemanyagoké áprilisban kezdett emelkedni, majd májusban kapott lendületet a világpiaci olajár emelkedése és a forint gyengülése következtében. A benzin 400 forint körüli literenkénti ára azonban még így is jóval elmarad a hat évvel ezelőtti 450 forintos ártól. Az év egészében 3% körüli áremelkedés valószínű.

[htmlbox afa_kotelezettseg]

A forint gyengülése – mivel a Fed kamatemeléseit az MNB nem követi – várható volt, gyors és látványos bekövetkezte azonban főleg a Törökország iránti bizalmatlanság tovaterjedésének következménye. Bár az európai módszertan szerint számított GDP-arányos államháztartási deficit minden bizonnyal 3 százalék alatt marad, azonban az úgynevezett strukturális deficit – amely a gazdaság konjunkturális állapotát is figyelembe veszi – lényegesen magasabb lesz az EU-nak ígértnél. Emellett a GDParányos államadósság várhatóan kb. 0,5 százalékpontos, 73 százalékra való csökkenése ugyancsak kisebb az EU által elvártnál.

---