Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az üzleti várakozások 2019 májusában voltak utoljára ilyen kedvezőek, a fogyasztói várakozások pedig háromhónapos romlás után visszaemelkedtek idei júniusi szintjükre.
A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint a GKI konjunktúraindex értéke az előző havi mínusz 0,5 pontról 2,5 pontra emelkedett. Az üzleti bizalmi index értéke 8,7 pontra nőtt a szeptemberi 6,5 pontról, a fogyasztói bizalmi index mínusz 20,3 pontról mínusz 15,2 pontra javult.
Az üzleti szférán belül októberben az építőipar kivételével minden ágazat kisebb-nagyobb mértékben optimistább lett. Az ipari bizalmi index októberben korrigálta a szeptemberi visszaesést, sőt két és féléves csúcsára emelkedett. Javult a rendelésállományok megítélése – az exportrendeléseké is -, és a termelési várakozások is jobbak lettek. Egyedül a készletekről alkotott vélemény romlott.
Az építőipari termelők kilátásai a szeptemberi jelentős javulás után októberben kissé romlottak, és lényegében megfelelnek a járvány előtti utolsó „békehónap”, a tavaly februári vélekedésnek. Októberben a mélyépítő cégek kilátásai tovább javultak, az eddig optimistább magasépítőké viszont valamelyest romlottak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség tovább nőtt, de a rendelésállományok értékelése némileg romlott. Az építőipar fő növekedési korlátja a munkaerőhiány, emellett a magasépítők számára az anyag- és kapacitáshiány, a mélyépítők számára a kereslethiány okoz jelentős gondot.
A kereskedelmi bizalmi index szeptember után októberben is kissé nőtt, s valamivel kedvezőbb a járvány előtti szintnél. Különösen a rendelésállomány megítélése javult.
A szolgáltatói bizalmi index októberben ismét emelkedett. Javult az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése. A növekedés fő akadálya a kereslethiány.
A foglalkoztatási hajlandóság összességében nem változott, leginkább az ebből a szempontból amúgy is legoptimistább iparban erősödött. Továbbra is minden ágazatban érezhetően több a létszám bővítését, mint a csökkentését tervező cég, a legkevésbé a kereskedelemben. Az iparban és az építőiparban a termelés növelésének fő akadálya a munkaerőhiány.
A lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé erősödött. Az áremelési törekvés az iparban és a szolgáltató cégek körében enyhült, a kereskedelmi és építőipari cégek körében erősödött. Erősödött a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság jövőjének megítélése októberben romlott, különösen az építőiparban és a kereskedelemben. A fogyasztók pesszimizmusa viszont oldódott, visszaemelkedett a júniusi szintre.
A GKI fogyasztói bizalmi index háromhavi csökkenés után októberben jelentősen, júniusi szintje közelébe emelkedett. Szeptemberhez képest különösen sokat javult a lakosság saját pénzügyi helyzetéről és a nagyértékű fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségéről alkotott véleménye. Az előbbi legutóbb 2019. végén volt a mostaninál kedvezőbb. Az emberek saját jövőbeli megtakarítási képességüket már hatodik hónapja egyre kedvezőbbnek érzik.
(MTI)
