GKI: nagyok az eltérések a vásárlóerőben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Továbbra is jelentősek a területi eltérések a vásárlóerőben Magyarországon, az átlag feletti vásárlóerővel rendelkező települések elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatók, míg a szegényebbek Észak-Kelet-Magyarországon és Dél-Magyarországon – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerdán.


A 2009-2016-os adatokat összevetve megállapítható, hogy ahol 2016-ban magas volt az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott volt a legnagyobb az emelkedés is, tehát a gazdagabb települések előnye tovább nőtt, míg a szegények egyre jobban leszakadtak – közölte a GKI.

A gazdaságkutató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználva becsülte meg a települések vásárlóerejét a 2009-2016-os évekre. Ennek alapján 2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein, de a legszegényebb és a leggazdagabb település között csaknem 3 millió forint volt a különbség.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint az egy főre jutó vásárlóerő 280 településen nem haladta meg a 800 ezer forintot sem, 1,2-1,4 millió forint közötti vásárlóerőt 787 településen és 4 budapesti kerületben becsültek, míg átlag felett, 1,4-1,6 millió forintot 442 településen és 6 kerületben. Kiemelkedő 189 település és 12 kerület helyzete, ahol 1,6 millió forintnál is nagyobb volt az egy főre jutó átlagos vásárlóerő.

 

A 2009 és 2016 közötti vásárlóerő-változás vizsgálata alapján a GKI közölte: az inflációt nem számítva a vásárlóerő csökkent 55 településen és egy budapesti kerületben, míg 156 településen és 4 kerületben stagnált. „Ezek voltak azok, ahol negatív változást hozott az elmúlt évek jövedelemnövekedése” – írták.

Átlag alatti, 15-30 százalékos nominális vásárlóerő-növekedés ment végbe 677 településen és 2 kerületben, átlagos, 30-45 százalékos 1218 településen és 7 kerületben, míg 967 településen és 6 kerületben átlag feletti, 45-80 százalékos volt a jövedelembővülés. Kimagaslóan, 80 százalék felett 78 településen és 3 kerületben nőtt a vásárlóerő. 

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Így működnek majd a távfelügyelt boltok

A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.

2024. május 17.

Mi lesz a nyaralásokkal 2024-ben?

Nagyjából két évvel a koronavírus-járvány okozta sokk után úgy tűnik, mostanra újra megjött a magyarok utazási kedve, sőt új dimenzióba lépett. Az Everguest megbízásából készített friss Tárki – kutatás szerint az idén a magyarok több mint harmada (34%) tervezi, hogy részt vesz hosszabb-rövidebb utazáson, az elmúlt évhez képest bővül az utazást tervezők aránya. Az idén a magyarok több mint háromnegyede tervezi, hogy időt tölt a Balatonnál, a fővárost is évről évre egyre többen választanák. A válaszadók többsége azonban aggodalommal tekint a folyamatosan emelkedő árakra, ami továbbra is komoly kihívást jelent a belföldi turizmus számára.

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.