Gondot okoz az adóelőleg? Így csökkentheti


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóelőlegek befizetése a nehezedő gazdálkodási feltételek mellett mind több vállalkozásnak komoly gondot okoz.

A cégvezetők ugyanakkor a jelek szerint nincsenek tisztában azzal, hogy van jogszabályi lehetőség az adóelőlegek mértékének a csökkentésére. Holott ez utóbbi több vállalkozás esetében fontos tényező lehet a válság túlélésében.

Több ágazatban komoly nehézségeket jelent, hogy miközben az árbevétel és a nyereség az utóbbi hónapokban jelentősen csökken, a vevők pedig sokszor adósak maradnak a kifizetésekkel, az adóelőlegeket az előző, lezárt üzleti évi eredmények alapján kell befizetni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH) – mutatott rá lapunk kérdésére Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója. Megítélése szerint 2009-ben a szolgáltatási szektoron belül elsősorban a pénzügyi és gazdasági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások esetében, valamint az éven belül is ciklikusan teljesítő építőipari ágazatban jelent problémát az előlegek teljesítése.

Az adóelőlegek terén is nyílik azonban mód valamiféle likviditásmenedzsmentre – mutat rá a szakember. A társasági nyereségadó, a különadó, az innovációs járulék és a helyi iparűzési adó esetében is – a jogszabályok szerint – lehetőség van az előlegek módosítására akkor, ha az adott évi adófizetési kötelezettség nem éri el az adóelőlegek összegét. Igaz, ehhez alapos számításokat kell az APEH rendelkezésére bocsátani.

A kérelemben számot kell adni arról, hogy a vállalkozás becslése szerint hogyan alakul a cég adott évi gazdasági tevékenysége, a fizetendő teher mértékét befolyásoló tényezők, valamint maga az adókötelezettség. A társaság akár minimális adókötelezettséget is kimutathat a kérelemben, az már más kérdés, hogy a hivatal rábólint-e a számításokra. Az APEH ugyanakkor a jogszabályok szerint köteles méltányosan eljárni ezekben az ügyekben is, vagyis alaposan megindokolt kérelmet nem utasíthat el csípőből.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.