Infografika: fogynak a kisboltok
Egy esztendő alatt közel ezer élelmiszerüzlet szűnt meg Magyarországon, ám tízezer lakosra vetítve még így is majdnem négyszer annyi van belőlük, mint Németországban. Az InfoTandem heti infografikája.
Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Novemberig 2,8 százalékkal nőttek az árak, 2019-ben pedig 3,5 százalékos infláció várható. Ennél magasabb éves rátát utoljára hét éve mértek. Az InfoTandem infografikája.
Szép lassan elkezdett ismét felkelé kapaszkodni a magyarországi inflációs ráta. Pontosabban, nem is olyan lassan. A 2018-as évről egyelőre az első tizenegy hónapra vonatkozóan van KSH-adat, amely azt mutatja, hogy a fogyasztói árak ebben a periódusban 2,8 százalékkal haladták meg az előző esztendő hasonló időszakának szintjét. Ugyanez 2017-ben még 2,4 százalék volt, egy évvel azelőtt pedig mindössze 0,3 százalék. És akkor még nem beszéltünk 2014-ről és 2015-ről, amikor egyenesen negatív inflációs rátákat mértek január–novemberben.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint az infláció – amely 2016 szeptembere óta gyorsulva emelkedik – egyebek mellett az élénkülő hazai kereslet, a növekvő bérköltségek, a világpiaci olajáremelkedés és a forintgyengülés következménye. A GKI a 2018-as rátát 2,9 százalékra várja, s az idén további emelkedést valószínűsít, egészen 3,5 százalékig. A Kopint-Tárki prognózisában szintén 3,5 százalék szerepel 2019-re. Ennél magasabb éves rátát (5,7 százalékot) utoljára 2012-ben regisztráltak.
Visszatérve a tavalyi első tizenegy hónaphoz, a főbb árufőcsoportok közül novemberig legnagyobb mértékben a szeszes italok és dohányáruk drágultak, méghozzá együttesen 5,6 százalékkal. Előbbieknél 3,1, utóbbiaknál (főként a jövedéki adó több lépcsőben végrehajtott emelése következtében) 8,2 százalék volt a ráta. Átlag felett nőttek az élelmiszerárak is, a 4,1 százalékos mutató összetevői között azonban igen nagy volt a szórás. Tojásért például 15, friss zöldségért pedig 13 százalékkal kellett többet adni, mint egy évvel korábban, s a kenyér ára is feljebb ment 5 százalékkal. Ugyanakkor a sertéshús csak 0,4 százalékkal drágult, míg a cukor – főként az uniós többlettermelés miatt – 19 százalékkal olcsóbb lett.
A háztartási energia és a szolgáltatások díjai viszonylag szolidan, átlagosan 1,4–1,5 százalékkal emelkedtek. Utóbbiaknál a felfelé kilógó tételek között a belföldi üdülés 7,9 százaléka említhető, miközben például a telefon- és internethasználatért 5,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint a bázisidőszakban. A ruházkodási cikkek mutatója plusz 0,5, a tartós fogyasztási cikkeké mínusz 0,5 százalék volt. A fogyasztásban viszonylag nagy súlyt képviselő járműüzemanyagok 8,5 százalékkal drágultak, a gyógyszerekért, gyógyárukért pedig 2,5 százalékkal kellett többet fizetni.
Egy esztendő alatt közel ezer élelmiszerüzlet szűnt meg Magyarországon, ám tízezer lakosra vetítve még így is majdnem négyszer annyi van belőlük, mint Németországban. Az InfoTandem heti infografikája.
Az Európai Unió részesedése a magyar külkereskedelmi áruforgalomból az exportot és az importot tekintve is meghaladta a 75 százalékot az idei első negyedévben. A 2,5 milliárd eurós aktívum teljes egészében ebben a relációban jött össze. Az InfoTandem heti infografikája.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!