Infografika: fogynak a kisboltok
Egy esztendő alatt közel ezer élelmiszerüzlet szűnt meg Magyarországon, ám tízezer lakosra vetítve még így is majdnem négyszer annyi van belőlük, mint Németországban. Az InfoTandem heti infografikája.
Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szinte minden netező kipróbálta már az online vásárlást. A leginkább divatcikket és utazást szeretünk így venni, de erősen jönnek fel az élelmiszerek is. Az InfoTandem infografikája.
A világhálóra csatlakozó fogyasztók 95 százaléka vásárolt már életében az interneten, ami egy százalékpontos erősödés 2017-hez képest – derül ki a Nielsen legfrissebb, Connected Commerce (Összekapcsolt kereskedelem) című globális riportjából. Az online vásárlási szokásokat feltérképező kutatás eredményei szerint a kategóriák versenyét továbbra is az olyan klasszikusok vezetik, mint a divat, az utazás és a könyvek. Az első két szegmens kínálatából a netezők 60 százalék körüli aránya vásárolt már online módon, de a bronzérmes kategóriából is minden másodikuk szerzett már be a neten keresztül példányokat. A Top5-be ezeken kívül még a számítástechnikai és mobil eszközök, illetve a különféle rendezvényekre szóló belépőjegyek fértek be.
Az online shoppingolásra a netező magyarok is egyre inkább nyitottak, olyannyira, hogy döntő többségük, 93 százalékuk legalább egyszer ki is próbálta már ezt a lehetőséget. Nálunk is a divatáru a legnépszerűbb, 41 százalék vett már belőle online módon, s a második utazás is hozza nagyjából ezt a szintet, ugyanakkor a harmadik helyen a szórakoztató elektronikai termékek állnak, 39 százalékkal. De például a szeszesitalt és a virágot továbbra is szeretjük magunk kiválasztani a boltban.
A nagyobb, összevont kategóriákat nézve világszinten a tágan értelmezett szórakozást (belépőjegyek vásárlása, könyvek, zenék, filmek, játékok beszerzése) 2018-ban már egyértelműen az online színtér uralja: jellemző beszerzési útként ez hatszor akkora arányt kapott (61 százalék), mint a hagyományos boltok (10 százalék). A szolgáltatásoknál szintén a virtuális vásárlás dominál, amely a tartós fogyasztási cikkeknél is meghatározónak számít. Ami érdekesebb, hogy immár az FMCG-körben (azaz a gyorsan fogyó fogyasztási cikkek piacán) is kiegyenlített erőviszonyokról beszélhetünk ebből a szempontból.
Utóbbi körnél további elmozdulás várható az online oldal javára, a Nielsen kutatásai alapján ugyanis az e-kereskedelem egyik legdinamikusabban fejlődő (egyetlen év alatt 2–3 százalékponttal erősödő) szegmenséről van szó. Globálisan a fogyasztók bő egynegyede (26 százaléka) vásárolt már frissárut is a netről, ami forgalomban 15 százalékos bővülésnek felel meg 2016 és 2018 között. Magyarországon ettől még távol vagyunk, de százból öten azért már frissárut is rendeltek így, heten pedig csomagolt élelmiszert vásároltak online úton (utóbbinál a globális arány 30 százalék).
Az élelmiszer persze kényes áru, még mindig jobban szeretjük, ha kézbe foghatjuk a zöldséget, a gyümölcsöt, vagy épp a teljes kiőrlésű, szeletelt cipót, mielőtt a kosarunkba tesszük. Egyfelől azonban e termékcsoportnál is érvényes: ahogyan erősödik a fogyasztók bizalma a netes vásárlási ökoszisztéma iránt, úgy bővül a potenciális termékkategóriák köre. Másfelől, e mezőnyben a vonzerőt speciális megoldások is erősíthetik. A Nielsen felmérése során a fogyasztók fele például úgy nyilatkozott, hogy a kifogásolt minőségű termékre vonatkozó pénzvisszafizetési garancia csábítóbbá teszi a szemében az e-vásárlást. További 45 százalékuk vonzónak találja a helyettesítő termékek felkínálását, ha a kívánt áru nem elérhető, míg 44 százalék bizonyos összeghatár felett kimondottan keresi az ingyenes kiszállítási opciót. Utóbbit a magyarok közel fele is ösztönzőnek találja.
Egy esztendő alatt közel ezer élelmiszerüzlet szűnt meg Magyarországon, ám tízezer lakosra vetítve még így is majdnem négyszer annyi van belőlük, mint Németországban. Az InfoTandem heti infografikája.
Az Európai Unió részesedése a magyar külkereskedelmi áruforgalomból az exportot és az importot tekintve is meghaladta a 75 százalékot az idei első negyedévben. A 2,5 milliárd eurós aktívum teljes egészében ebben a relációban jött össze. Az InfoTandem heti infografikája.
A 30 legnagyobb forgalmú webshop a magyarországi online megrendelések csaknem felét begyűjti. Az élmezőnyt a magyar oldalak dominálják, bár a listát egy amerikai érdekeltségű portál vezeti. Az InfoTandem heti infografikája.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!