Hadat üzentek a lánctartozásoknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tervezési, építési, kivitelezési szerződésekkel kapcsolatos vitás ügyek megoldását segítő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) augusztus 12-én megkezdi működését – tájékoztatott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A TSZSZ gyorsan ad szakvéleményt, ami a bíróságok előtt is sokat nyom a latban.


A szervezet közleményében emlékeztet: az építésügy területén kialakult lánctartozások csökkentése érdekében létrehozott TSZSZ független szervezetként az MKIK mellett működik. Helyettes vezetőjét, Csermely Gábort és a meghirdetett pályázat alapján kiválasztott 121 tagját az igazságügyi szakértők közül Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már kinevezte, vezetőjének és további tagjainak kinevezése folyamatban van.

A TSZSZ eljárása a vitás építkezés helyszíne szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál, vagy az MKIK-nál kezdeményezhető.

Az építésügyi lánctartozások visszaszorítása érdekében született törvény alapján a TSZSZ a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó kérelme alapján ad szakvéleményt a teljesítésigazolás kiadhatóságával összefüggő vitás ügyekben.  A közlemény szerint a dokumentum kiadásának gyakori, sokszor indokolatlan késleltetése, megtagadása a lánctartozások kialakulásának egyik oka. A jogalkotó célja, hogy az ilyen ügyek nagy része lehetőleg a bíróság elkerülésével, a TSZSZ által kiadott szakvéleményben foglaltaknak megfelelően megoldódjon. Ha ez mégsem így történik, a vállalkozó a számára kedvező szakvélemény birtokában a neki járó pénz kifizetését a bíróságon nagyobb eséllyel érvényesítheti.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

A bíróság a felperes vállalkozó kérelmére már a per kezdetén elrendelheti a vitatott összeg kifizetését. Az is kedvező fejlemény a pénzére váró számára, hogy a bírósági ítélet előzetesen végrehajtható, és az ilyen perek a kiemelt perekre vonatkozó gyorsító szabályoknak megfelelően zajlanak, így előreláthatóan befejezésük nem tart majd évekig.

A TSZSZ eljárását a vitatott összeg 1 százalékának megfelelő eljárási díj, maximum 450 ezer forint megfizetésével, valamint az eljárás iránti kérelem-nyomtatvány kitöltésével lehet kezdeményezni a területi kamaránál vagy a TSZSZ-nél.

Az adott ügyben a TSZSZ vezetője által kijelölt három igazságügyi szakértő jár el. A szakvéleményt 30, bonyolultabb ügyben 60 napon belül, helyszíni szemle lefolytatása után adja ki a szervezet – ismertette az MKIK.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.