Három éve veszteségesek a pénzügyi vállalkozások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzügyi szektor – döntően az értékvesztés és céltartalék képzés miatt – három éve veszteséges, s egyelőre nem is várható javulás – írja gyorselemzésében a PSZÁF.

A pénzügyi vállalkozások eszközei között meghatározó súlya (86-88 százalék) van az ügyfelekkel szembeni követeléseknek. Tavaly a negyedik negyedévben lényegesen, 6,9 százalékkal csökkent a pénzügyi vállalkozások ügyfelekkel szembeni bruttó követelésállományának árfolyamszűrt értéke, s ezzel csaknem párhuzamosan szűkült a szektor teljes eszközállománya is a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján közzétett elemzés szerint. A szektor bruttó eszközeinek állománya 2011 végén 3004,8 milliárd forintot tett ki, 7,6 százalékkal zsugorodott egy év alatt.

A gépjármű-finanszírozásból származó követelések árfolyamszűrten 10,7 százalékkal, az ingatlanfinanszírozásból származók 2,9 százalékkal estek vissza tavaly az utolsó negyedévben. Az utóbbi zsugorodásának oka döntően a végtörlesztés, ami miatt 2011 negyedik negyedévében aktuális árfolyamon 15,2 milliárd forintnyi hitelállomány szűnt meg, miközben a pénzügyi vállalkozások december végéig mindössze 1,4 milliárd forint kiváltó hitelt nyújtottak.

A szektor fő finanszírozói hagyományosan a hitelintézetek, 2011-ben a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek adták a források több mint négyötödét (december végén 81,3 százalékát).

A forint árfolyamának jelentős ingadozása és az eszközállományra jellemző magas devizaarány miatt a saját tőke arány is ingadozik, egyértelműen látszik, hogy a zsugorodó piacon növekvő tőkeáttétellel működik a szektor – állapítja meg a PSZÁF.

A pénzügyi vállalkozások 2011-ben az előzetes adatok szerint 60,1 milliárd forint adózott veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. A negyedik negyedév vesztesége kiemelkedően magas, 46,2 milliárd forint volt, aminek kialakulásában meghatározó szerepet játszott a nettó értékvesztés és céltartalék képzés negyedéves rekordösszege: október és december között képződött e tartalékok éves nettó növekményének a 46 százaléka (56,7 milliárd forint). A felügyelet szerint a portfólió minősége alapján a tendencia megtörésére egyelőre nem lehet számítani.

A szektor harmadik éve termel veszteséget. A pénzügyi vállalkozások 2008-at még 29,647 milliárd forint adózott nyereséggel zárták, azóta évről évre növekvő összegű veszteségről adnak számot: adózás utáni veszteségük 2009-ben 15,204 milliárd forint, 2010-ben 44,704 milliárd forint, 2011-ben már 60,1 milliárd forint volt.

Tavaly év végén 248 pénzügyi vállalkozás működött, számuk egy év alatt 16-tal csökkent.

A pénzügyi vállalkozások eszközei között meghatározó súlya (86-88 százalék) van az ügyfelekkel szembeni követeléseknek. Tavaly a negyedik negyedévben lényegesen, 6,9 százalékkal csökkent a pénzügyi vállalkozások ügyfelekkel szembeni bruttó követelésállományának árfolyamszűrt értéke, s ezzel csaknem párhuzamosan szűkült a szektor teljes eszközállománya is a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján közzétett elemzés szerint. A szektor bruttó eszközeinek állománya 2011 végén 3004,8 milliárd forintot tett ki, 7,6 százalékkal zsugorodott egy év alatt.

A gépjármű-finanszírozásból származó követelések árfolyamszűrten 10,7 százalékkal, az ingatlanfinanszírozásból származók 2,9 százalékkal estek vissza tavaly az utolsó negyedévben. Az utóbbi zsugorodásának oka döntően a végtörlesztés, ami miatt 2011 negyedik negyedévében aktuális árfolyamon 15,2 milliárd forintnyi hitelállomány szűnt meg, miközben a pénzügyi vállalkozások december végéig mindössze 1,4 milliárd forint kiváltó hitelt nyújtottak.

A szektor fő finanszírozói hagyományosan a hitelintézetek, 2011-ben a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek adták a források több mint négyötödét (december végén 81,3 százalékát).

A forint árfolyamának jelentős ingadozása és az eszközállományra jellemző magas devizaarány miatt a saját tőke arány is ingadozik, egyértelműen látszik, hogy a zsugorodó piacon növekvő tőkeáttétellel működik a szektor – állapítja meg a PSZÁF.

A pénzügyi vállalkozások 2011-ben az előzetes adatok szerint 60,1 milliárd forint adózott veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni. A negyedik negyedév vesztesége kiemelkedően magas, 46,2 milliárd forint volt, aminek kialakulásában meghatározó szerepet játszott a nettó értékvesztés és céltartalék képzés negyedéves rekordösszege: október és december között képződött e tartalékok éves nettó növekményének a 46 százaléka (56,7 milliárd forint). A felügyelet szerint a portfólió minősége alapján a tendencia megtörésére egyelőre nem lehet számítani.

A szektor harmadik éve termel veszteséget. A pénzügyi vállalkozások 2008-at még 29,647 milliárd forint adózott nyereséggel zárták, azóta évről évre növekvő összegű veszteségről adnak számot: adózás utáni veszteségük 2009-ben 15,204 milliárd forint, 2010-ben 44,704 milliárd forint, 2011-ben már 60,1 milliárd forint volt.

Tavaly év végén 248 pénzügyi vállalkozás működött, számuk egy év alatt 16-tal csökkent.

Forrás: PSZÁF


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.