Hasznok és költségek haszonélvezet esetén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Korábban megjelent cikkünkben igyekeztünk feltérképezni a haszonélvező és a tulajdonos egymáshoz való viszonyát. A sorozat második részében a haszonélvezeti jog tartalma, a költségviselés és a hasznok szedésének kérdése kerül terítékre.

A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével, illetve terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket is.

Rendes gazdálkodás, rendkívüli kiadások
A fentiekkel összefüggésben kiemelendő, hogy a rendes gazdálkodás terjedelmét mindig a konkrét esetben kell vizsgálni. A rendes gazdálkodás körébe tartozik ugyanakkor a hasznok szedésének a joga is, ami azt jelenti például, hogy a telken lévő gyümölcsfék termése ugyancsak a haszonélvezőt illeti. A fenntartási költségek viselése kapcsán meg kell említeni, hogy e körben azokról a költségekről van szó, amelyek a dolog állagának a megőrzését szolgálják. Rendkívüli fenntartási költséget igényel az a hiba, amely a haszonélvezőtől függetlenül, rajta kívül álló okból következett be és olyan súlyosan károsítja a dolgot, hogy a helyreállítása a használathoz, illetve a haszonhoz képest aránytalan terhet jelent. Nem háríthatóak a haszonélvezőre azok a költségek sem, amelyek a lassú elhasználódás miatt váltak szükségessé és a haszonélvezőre a hasznokhoz, a használatból eredő előnyökhöz képest aránytalan megterhelést jelentenének – emeli ki a kommentár.

Ahogy azt az előzőekben láttuk, a rendkívüli javítások, helyreállítások költségei nem a haszonélvezőt, hanem a tulajdonost terhelik. Ezeket a munkálatokat azonban a haszonélvező is jogosult elvégeztetni, ha felszólításra a tulajdonos nem végzi el azokat. A kommentár rámutat azonban arra, hogy a rendkívüli javítások és helyreállítások elvégzése sem a tulajdonosnak, sem a haszonélvezőnek nem kötelessége, ilyen követelést egyikük sem támaszthat a másik irányába. A haszonélvező csak akkor jogosult azokat elvégeztetni, ha felszólításra azt a tulajdonos nem végezteti el.

Veszélyhelyzet, károsodás
A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni – ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A visszaadási kötelezettség nem azt jelenti, hogy a dolgot ugyanolyan állapotban kell visszaadni, mint amilyenben a haszonélvezet keletkezésekor volt, hanem olyan állapotban, amilyenben a rendes gazdálkodás, rendeltetésszerű használat mellett lennie kell. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést azonban a haszonélvező nem köteles megtéríteni.

Ellenőrzés, biztosíték követelése
Fontos szabály, hogy a tulajdonost megilleti a haszonélvezet gyakorlásának ellenőrzési joga. Az ellenőrzést a haszonélvező köteles tűrni, azt meg nem akadályozhatja meg. A tulajdonos ellenben az ellenőrzés során a haszonélvező érdekeit kímélve köteles eljárni, ehhez képest az ellenőrzést csak a körülmények által indokolt módon, a valóban szükséges gyakorisággal végezheti. Nem lehet felhasználni az ellenőrzés jogát a haszonélvező zaklatására, ez ugyanis joggal való visszaélést valósít meg.

Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. A bírói gyakorlat ugyanakkor csak a haszonélvező súlyos kötelezettségszegése esetén tartja az általában pénzben történő biztosítékadási kötelezettséget teljesíthetőnek. Ha a kötelezettségszegés nem súlyos, akkor biztosítékadás helyett a kifogásolt magatartás megtiltását, megszüntetését követelheti a tulajdonos a bíróság előtt. Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. Az ellenőrzési és biztosítékadási jog a tulajdonost azzal szemben is megilleti, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.

A haszonélvezet megszűnése
A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni. Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani. Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását. Ellenkező esetben, azaz, ha a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik. Abban az esetben azonban, ha a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Július elsején indul az otthonfelújítási program

Július elsején indul az otthonfelújítási program, hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre igényelhető támogatás – közölte az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

2024. június 14.

Még mindig sokan mondanak le a nyaralásról

Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Ráadásul még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok. Ez az arány nem sokkal alacsonyabb a tavalyi 77 százaléknál, viszont még mindig jóval meghaladja a tavalyelőtti 58 százalékos arányt.