Hátrányban a magyar vállalkozások?

Szerző: Adó Online
Dátum: 2009. november 12.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Petíciós Bizottságához küldött beadványt a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ), mivel úgy érzik, a magyar szerveknél hiába kérik, hogy számolják fel a kkv-k hátrányos megkülönböztetését.

Mielőtt a VÉSZ elkészítette beadványát, összehasonlították, hogy milyen törvények vonatkoznak nálunk a kkv-kra, és milyenek a többi EU-s országban. Azt találták, hogy Magyarországon sokkal kevésbé védettek a kkv-k, és sokkal kevesebb állami segítséget kapnak a válságból való kilábaláshoz, mint a többi országban – mondták el a szervezet vezetői egy szerdai sajtóbeszélgetésen.

A VÉSZ szerint ez a helyzet igazságtalan, és mivel a minisztériumokhoz eddig hiába fordultak a kisvállalkozások konszolidációját összefoglaló követeléseikkel, most az uniónál próbálnak változást kikényszeríteni.

Lehetne csak a befolyt jövedelmek után adózni

Nálunk elfogadott a lánctartozás, míg máshol ez kevéssé jellemző. Számos országban az a szabály, hogy csak a befolyt, ténylegesen realizált jövedelmekre kell adót fizetni, míg nálunk a leszámlázott tételekre, függetlenül attól, hogy megérkeztek-e. A VÉSZ szerint egyáltalán nem EU-s elvárás, hogy a leszámlázott összegek után kelljen adót fizetni. Ezzel a témával korábban az FN.hu is foglalkozott.

Éliás Ádám elnök azt is elmondta, a közelmúltban Magyarországon járt az OECD vizsgálóbizottsága, és beszélgetésük során megerősítést kaptak róla, hogy lehet csak a befolyt jövedelmek után adózni. A magyar kormány tehát véleményük szerint nem takarózhat ebben a kérdésben az EU-val – állapította meg.

Kkv válságkezelés

Annak is utánanéztek, milyen intézkedéseket hoztak a válságban az egyes kormányok a kkv-k helyzetének javítására. Egy uniós kimutatásban azt találták, hogy szinte csak Magyarországon nem történt semmi érdemi intézkedés.

A VÉSZ megállapította, nem hozta meg a kormány azokat a döntéseket, amelyek garantálnák, hogy 2-3 hónap múlva több munkájuk lenne a vállalkozásoknak. Az építőiparra szűkítve a kérdést, nálunk nem indult be a bérlakás-, illetve a szociálislakás-építési program, mint a többi országban – példálóztak.

A petíció kiinduló gondolata, hogy az unióban csak közös feltételekkel, közös stabilitással és közös fejlődéssel lehet előre haladni. Ezért a VÉSZ azt mondja, amit nem lehet megtenni egy ír, portugál, francia, stb. vállalkozással, azt magyar vállalkozással se lehessen megtenni, mert ellenkező esetben az uniós alapelvek sérülnek. Véleményük szerint most ez a helyzet.

A VÉSZ a petíciót eljuttatta a magyar minisztériumokba és a kormányszervekhez is. Mindkét politikai oldal jelezte már nekik, hogy figyelemmel kíséri a beadvány sorsát. Gyors eredményre nem számít a VÉSZ, de bíznak benne, hogy az uniós Petíciós Bizottságnál kezdeményezett vizsgálat kényszerítheti a kormányt arra, hogy jogszabályok megváltoztatásával szüntesse meg a magyar kkv-k hátrányos megkülönböztetését.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek:


Nagyot nőtt a termőföld ára
2020. február 27.

Nagyot nőtt a termőföld ára

A termőföld hektáronkénti átlagára elérte az 1,6 millió forintot tavaly, ami 11 százalékos drágulás az előző évhez képest az Agrotax Kft. legfrissebb elemzése szerint.

A kereskedelmi cégek vezetői a legoptimistábbak
2020. február 27.

A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredménye szerint meglehetősen optimistán nyilatkoztak a cégvezetők pénzügyeik idei alakulásáról, különösképp a kereskedelmi szektorban.

Az elrettentést célozza a Telekom-bírság
2020. február 26.

Három héten belül a második súlyos büntetést szabta ki a Gazdasági Versenyhivatal a Magyar Telekomra, mert a társaság megtévesztette a fogyasztókat.

Tovább nőtt az építőipari cégek száma
2020. február 26.

Az építőipari cégek számának növekedése 2020-ban sem állt meg, annak ellenére, hogy 2019 végén az építőipari termelés növekedése alacsonyabb fokozatba kapcsolt.