Bejelentkezés Hírlevél

Hét százalékkal visszaesett az EGT-n kívüli ingatlanbefektetők aktivitása a magyar ingatlanpiacon


Cégvilág
2023. május 8. Adó Online
, ,

Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar ingatlanpiacon tavaly megvalósult mintegy 125 ezer tranzakción belül 2524 esetben voltak olyan külföldi befektetők a vásárlók, akiknek ingatlanvásárlási kérelmet kellett benyújtaniuk, mert nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség (EGT), valamint Svájc állampolgárai voltak. Ez 7 százalékos visszaesés a 2021-es adatokhoz képest – mutatott rá a Duna House ingatlanközvetítő közleményben.

Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője a közlemény szerint elmondta, hogy tavaly elmaradt a nagyobb mértékű árcsökkenés a magyar ingatlanpiacon, ami a külföldi állampolgárok ingatlanvásárlási hajlandóságát is befolyásolta. Az ingatlanszerzési kérelmek többsége, 73 százaléka fővárosi házra vagy lakásra vonatkozott. A fővárost Pest, majd Zala és Győr-Moson-Sopron vármegye követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján.

A legaktívabbak továbbra is a kínai ingatlanvásárlók a magyar piacon, arányuk ugyanakkor a 2021-es 36,3 százalékról 31,5 százalékra csökkent tavaly. A kínaiak körében a legkedveltebb terület a fővároson belül Angyalföld, valamint Erzsébetváros és a X. kerület volt tavaly – írták.

Hozzátették: az ukrán vásárlók aránya 2,5 százalékponttal emelkedett az előző év adataihoz képest, így az ukrán lett a negyedik legtöbb magyar ingatlant szerző csoport 2022-ben. Az orosz befektetők aránya közel 1 százalékpontot nőtt 2021-hez mérten, számukra továbbra is főként Hévíz, valamint a főváros XIII. kerülete volt vonzó.

Az izraeli befektetők aránya 2 százalékponttal 7,41 százalékra emelkedett, az általuk lezárt tranzakciók közel fele a VI. kerületben történt. Számottevő, 5 százalék feletti arányban szereztek ingatlant tavaly Magyarországon az Egyesült Királyság állampolgárai is, akik főként a IX. kerületi lakásokat részesítették előnyben. Az ügyletek közel 4,2 százalékában szereplő amerikaiak fő célpontja a Pest vármegyei Sóskút volt. A beérkező kérelmek közül 40 esetben hozott elutasító határozatot a kormányhivatal – jelezte a Duna House közleményében.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.