Idén 20 ezer cég szűnhet meg


Idén év végére a felszámolási eljárások száma elérheti a 20 eret, ami aggasztóan magas szám; az érintettek csaknem fele 3-5 éves cég – derül ki az OPTEN közleményéből.

Tavaly decemberhez képest már 10 ezerrel kevesebb cég működik hazánkban; a megszűnt cégek fele két nemzetgazdasági ághoz köthető – szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; információ, kommunikáció; a trend leginkább a kata szabályozásának megváltoztatásával magyarázható.

Fontos tendencia, hogy a júliusban alapított cégek száma 20 százalékkal alacsonyabb, mint az elmúlt hét év júliusi átlaga; az adat a romló gazdasági környezet hatásával magyarázható – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN Kft. céginformációs szakértője.

Bár a felszámolási eljárások száma hónapról-hónapra csökken, az idén regisztrált közel 13 000 eset az elmúlt hat év csúcsát jelenti, és az év végére akár 20 000 eljárás is beindulhat. A felszámolási eljárásban érintett cégek 44 százaléka 3-5 éves, és még mindig több mint 75 százalékban azok a cégek uralják az új felszámolási eljárásokat, amelyek adószámának törlése 365 nappal ezelőtt megkezdődött. Ez arra enged következtetni, hogy a felszámolási eljárás alá eső cégek többsége még érintett a járvány miatti moratórium hatásával, így a mostani gazdasági helyzet hatása a céges trendekre nem látható pontosan – mondta Alföldi Csaba.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.