Illetékköteles egyéni vállalkozóból egyéni céggé, egyéni cégből gazdasági társasággá válni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az APEH tájékoztatója szerint visszterhes vagyonátruházási kötelezettség keletkezhet, amikor egyéni vállalkozóból egyéni cég, illetve egyéni cégből egyéni gazdasági társaság válik. A jogszabály szerint ugyanis nem átalakulásról, hanem alapításról van szó, így nem lehet alkalmazni az illetékmentességet.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 20. § (1) bekezdése értelmében az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Tekintettel arra, hogy az új szabályok értelmében az egyéni vállalkozó nem átalakul egyéni céggé, hanem alapítja azt, ezért az átalakuláshoz kapcsolódó illetékmentesség nem alkalmazható.

A törvény 20. § (2) bekezdése alapján az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Vagyis ha az egyéni vállalkozó például gépjárművet, ingatlant visz be az egyéni cégbe, akkor visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie.

Amennyiben az egyéni cég tulajdonában lévő vagyontárgyakat (például ingatlant, gépjárművet) úgy vonják ki a vállalkozásból, hogy ezáltal a magánszemélyt tüntetik fel tulajdonosként a hatósági nyilvántartásban, akkor ezzel összefüggésben a magánszemélynek – a korábbi szabályozástól ellentétesen – keletkezik vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége, mert az egyéni cég önállóan is jogképes, elkülönült vagyonnal rendelkezhet, függetleníthető a magánszemélytől.

A törvény 33. § (1) bekezdése szerint az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át. A. 20. § (6) bekezdése rögzíti, hogy az egyéni cégre és tagjára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságról szóló törvénynek a gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ettől azonban nem tekinthető gazdasági társaságnak sem a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.), sem más törvény alkalmazásában az egyéni cég.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2010. január 1-jétől hatályos 26. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében a Tao tv. szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. A Tao tv. 4. § 23/a. pontja határozza meg, hogy a törvény alkalmazásában mi minősül kedvezményezett átalakulásnak. Mivel a kedvezményezett átalakulás definíciója tartalmazza, hogy az csak olyan ügylet lehet, melyben kizárólag társaság (Tao tv. 4. § 32/a. pont) vesz részt – az egyéni cég pedig nem minősül társaságnak a Tao tv. alkalmazásában –, ezért erre a jogügyletre az illetéktörvény mentességi szabálya nem vonatkozik.

Az egyéni cég gazdasági társasággá átalakulása a fentiek értelmében kedvezményezett részesedéscserének sem minősül, ezért az illetéktörvény. 26. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti mentesség sem állapítható meg.

Nemzetgazdasági Minisztérium, Illetékek és Önkormányzati Adók Főosztálya 8332/1/2010.; APEH Központi Hivatal, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227862097

Forrás: APEH


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.