Infografika: A járványkamrák feltöltése Koronavírus

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fogyasztók világszerte aktívan töltik fel a szükségkészleteiket a koronavírus-járvány hatására, ami a kereskedelmet is felforgatja. Az InfoTandem infografikája.

Megelőzni a fertőzést és kibírni a karantént – ezek a törekvések, amelyek súlyos vírusjárvány idején minden családban megfogalmazódnak, nyilvánvalóan kihatnak a kiskereskedelmi forgalomra is. Olyan termékek ugorhatnak egyik pillanatról a másikra a bevásárlólisták élére, amelyekre addig szinte alig volt igény, de a rendszeresen vásárolt élelmiszerek egy részénél is azonnal átértékelődhetnek a mennyiségi igények. Az egészséggel kapcsolatos cikkek közül a koronavírus-válság időszakában a szájmaszk vált emblematikus tárggyá, az FMCG szegmensben pedig egyebek mellett a liszt, a szárított élesztő és a toalettpapír vette át a vezetést a hiánycikkek rangsorában.

A Nielsen már a felpörgő krízis kezdeti időszakában kezdeményezte a vírus kereskedelmi hatásainak vizsgálatát, s az első eredmények ki is jöttek. Részletes számok egyelőre az Egyesült Államok piacáról állnak rendelkezésre, s ott is egy viszonylag korai fázisról, a 2020. február 22-e előtti időszak forgalmáról. A kereslet drasztikus megugrása az egészségügyi termékek esetében már így is megmutatkozik: az orvosi maszkok forgalmának értéke a jelzett időpont előtti egy hétben 78 százalékkal haladta meg a 2019-es hasonló periódusét, ha pedig a megelőző négy hetet nézzük, akkor a robbanás még látványosabb: 319 százalékos! Egyhetes távon amúgy az egyszerűbb háztartási maszk volt az élen, 179 százalékos keresleterősödéssel (a négyhetes periódusnál itt a felfutás 262 százalékos). A kézfertőtlenítők forgalma szintén már februárban kilőtt, 54, illetve 73 százalékos mértékben.

A felvásárlási hullám felpörgésével a tartós termékek is fókuszba kerülnek. A Nielsen kimutatásai szerint az Egyesült Államokban a február 22-e előtti hétben 10–13 százalékkal nőtt például a gyümölcs snackek, az energiaitalok és a szárított bab forgalma, de étrendkiegészítőkből, elsősegélycsomagokból és palackozott vízből is érdemben többet vettek a szokásosnál.

A vírus az e-kereskedelemre is közvetlen nyomást gyakorol, miután az emberek egyre inkább kerülik a másokkal való érintkezést. Az elmúlt évben a csomagolt élelmiszerek online értékesítése több mint 38 milliárd dollárt tett ki Amerikában; ez átlagosan heti 732 millió dollárt jelent. A fogyasztói aggodalmak mellett a Nielsen azt valószínűsíti, hogy ez a szám is érezhetően növekedni fog az elkövetkező hetekben. Másfelől, a fogyasztók vásárlási döntéseinél meghatározó tényezővé vált, hogy mit lehet hosszú ideig tárolni és mit nem. A vásárlás logikus módon a tartós, illetve fagyasztott opciók felé mozdul el. A fagyasztott gyümölcs amerikai értékesítése például 7 százalékkal nőtt a február 22-én végződő héten.

---