Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Unió részesedése a magyar külkereskedelmi áruforgalomból az exportot és az importot tekintve is meghaladta a 75 százalékot az idei első negyedévben. A 2,5 milliárd eurós aktívum teljes egészében ebben a relációban jött össze. Az InfoTandem heti infografikája.
Keleti nyitás ide vagy oda, külkereskedelmünknek továbbra is messze legfontosabb szférája az Európai Unió. Az idei első három hónapban a 22,3 milliárd eurós kivitelünk 79,2 százaléka landolt a tagállamokban, a 19,8 milliárdos behozatalunknak pedig a 76,5 százaléka érkezett onnét. Mindkét irányú uniós forgalom volumene szűk tizedével bővült az előző év azonos időszakához képest, értékben pedig 7–8 százalékos emelkedést mértek. A Központi Statisztikai Hivatal friss számai szerint így 2,5 milliárd eurós aktívummal zártuk ezt az időszakot. EzEU-relációban és összességében egyaránt igaz, az unión kívüli áruforgalmunk ugyanis csupán 14 milliós negatív szaldóval zárt. A teljes forgalmat tekintve a háromhavi pozitív egyenleg 531 millió euróval haladta meg a bázisidőszakit; ilyen magas kumulált egyenlegjavulást évek óta nem regisztráltak.
Az uniós túlsúlyból nyilvánvalóan adódik, hogy a földrészek szerinti bontásban is toronymagasan Európa vezet: a behozatalból 84 százalékkal, a kivitelből pedig 88 százalékkal részesedik az öreg kontinens. Az exportban a második hely 5,1 százalékkal az amerikai földrészé, minimálisan megelőzve az 5,0 százalékot kihasító Ázsiát. A behozatalban azonban már utóbbié az ezüst, méghozzá meglehetősen nagy fölénnyel: az ázsiai 13,1 százalékkal szemben Amerika alig 2,9 százalékot jegyzett az első negyedévben. Ami az egyenlegeket illeti, a 3 milliárd eurós európai aktívumunkat a 1,5 milliárdos ázsiai passzívum húzza le; a többi földrész felé pozitív az egyenlegünk.
Vezető tisztségviselők –felelősségi viszonyok az egyes jogterületeken |
|---|
|
Pontosan tudja Ön, mire kell figyelnie: Az új Ptk. alapján; fizetésképtelenség – felszámolás – esetén; a cégtörvény alapján; munkajogi és büntetőjogi szempontból; a befektetési és szolgáltatási szabályok alapján; a hitelintézeti törvény alapján? A válazokat megtudhatja június 3-ai konferenciánkon, ráadásként pedig a népszerű A vezető tisztségviselő felelőssége című könyvet is megkapja! További információ és jelentkezés >> |
A legfontosabb kereskedelmi partnerek közül hagyományosan kiemelkedik Németország, amellyel egymagában nagyobb forgalmat bonyolítottunk le az első negyedévben, mint a kiviteli és behozatali Top 5-ös lista további helyezettjeivel együttvéve. Míg utóbbiak esetében a háromhavi forgalom irányonként bő egymilliárd euró körül alakult, addig Németországba 6,2 milliárd eurónyi árut szállítottunk, s 5,2 milliárdért vásároltunk onnét. Az importlistán Ausztria a második, az export célországai között azonban (7,4 százalékos visszaesést követően) visszaszorult a harmadik helyre, Románia mögé. A legnagyobb forgalmú importpartnerek közül Kína úgy szerezte meg a bronzérmes helyet, hogy az onnan behozott áruk értéke 40 százalékkal ugrott meg 2014. első negyedévéhez viszonyítva.
