Internetre kényszerítik a magyar kofákat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ideiglenes iparűzéshez jelentős adminisztratív terhet rakott a jogalkotó. Az új szabály betartását nehezíti, hogy arra a napra eshet a bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettség is, amikor magát az ideiglenes tevékenységet végzi a vállalkozó. Ez azt is jelentheti, hogy egy kofának naponta kell elektronikus jelentést tennie az APEH-nak.

Az idei évtől a nem helybéli (székhellyel vagy telephellyel az adott településen nem rendelkező) vásározóktól nem az önkormányzat képviselői szedik be a piacon a helypénzt, vagyis a helyi iparűzési adót (HIPA), mert ennek intézése az APEH-hoz került. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mostantól az adóhivatal emberei mennének asztalról asztalra begyűjteni a pénzt.

A piacozó feladatává tették, hogy legkésőbb aznap, amikor kitelepül az árujával, elektronikus úton bejelentse az adóhivatalnak ezt a tényt, majd amikor összepakolt, beküldje a bevallását és be is fizesse az adót. Annyi kedvezmény van, hogy előző nap is bejelenthet, vallhat és fizethet, illetve ha a vásározás napja munkaszüneti nap a hivatalban, akkor a következő hivatali napon is teljesítheti bevallási és befizetési kötelezettségét.

Újdonság, hogy hasonló elbírálás alá esik a kitelepült építőipari tevékenység, mint a piacozás, vagyis ideiglenes iparűzésnek minősül. Viszont az építőiparosokra településenként és évente 30 napos adómentesség érvényes (a bejelentést ettől függetlenül az első napon kell megtenni). Az viszont nem változott, hogy ha 180 napnál hosszabb ideig tart a kitelepülés, akkor már telephelyet kell bejelenteni, tehát onnantól nem ideiglenes iparűzés az építőipari tevékenység. A kötelezettségek elmulasztását bírsággal sújtja az adóhivatal.

Technikai nehézségek

Oldal György adószakértő szerint a jogalkotó valószínűleg nem gondolt a vásárra induló Mari nénire, akinél lehet, hogy áram sincs, nemhogy számítógép – ő hogyan tesz eleget elektronikus bejelentési kötelezettségének? Hajnalban, indulás előtt küldjön SMS-t a könyvelőjének? Az APEH-nál érdeklődtünk ez ügyben, de lapunknak adott válaszában csak azt hangsúlyozta a hivatal, hogy a bevallás papíron és postán is beadható. Arra nem tértek ki, hogy a bejelentésre szolgáló nyomtatvány csak elektronikus úton nyújtható be.

A bejelentést és bevallást egyébként településenként és tevékenységenként külön-külön kell elkészíteni, az ideiglenes iparűzés záró napján. Ha tehát piacozik is a vállalkozó és építési tevékenységet is folytat, azokra is külön bevallás kell. Az alvállalkozók sem bújhatnak ki a kötelezettség alól, mert a fővállalkozónak fel kell tüntetnie őket saját bevallásában, legalábbis a veszprémi nyomtatványon ez a kérdés is szerepelt.

Mennyit kell fizetni?

A törvény csak azt mondja ki, hogy piacozónak maximum napi 1000 forint, építőiparosnak maximum 5000 forint az ideiglenes iparűzési adó. Ezen belül minden település saját maga dönt arról, mekkora legyen az összeg.
Oldal György azt is kérdésesnek tartja, hogyan termeli ki az 5000 forintot az az építőipari vállalkozás, ahol esetleg minden alkalmazott más településen végez munkát egy-egy nap.

Megkérdeztük az APEH-tól, hogyan valósítható meg az aznapi befizetés, és honnan tudhatja a vállalkozó, mennyi az ideiglenes iparűzési adó az adott településen. Az adóhivatal az aznapi befizetésre vonatkozó kérdésre nem válaszolt, csak azt írta le még egyszer, hogy a bevallás nem csak elektronikusan adható be. Az adó mértékére vonatkozóan közölte, az önkormányzatok kihirdetik, mennyi az ideiglenes iparűzési adó.

Részletkérdés

Utánanéztünk néhány véletlenszerűen kiválasztott település honlapján, mennyi is az ideiglenes iparűzési adó. Jászberénynél, Budapest XIII. kerültnél, és Vecsésnél nem találtuk, Veszprémnél viszont igen, igaz kicsit eldugva, a bevallási nyomtatványon szerepelt az összeg, a törvényi maximum.

Vecsésen rá is kérdeztünk. Először azt a választ kaptuk, hogy egységesen 2500 forint. Jeleztük, a törvény szerint piaci tevékenységre maximum 1000 forint lehet a díj. Később helyesbítettek, mondván vásározónak 300 forint, építőiparosnak 2500 forint a díj. Kérdésünkre, ez ki van-e függesztve valahova a hivatalban, nemleges választ kaptunk, és azt is megerősítették, honlapjukon sincs fent.

Mari néni egy napja a piacon
Mondjuk, szerda van. Mari néni hajnalban kimegy a piacra, előtte (aznap vagy előző nap) elektronikusan bejelenti, hogy kitelepül. Kipakol, kínálja a portékát. Hivatali időben telefonál, mennyi az adó, vagy csapot-papot a piacon hagyva elszalad megkérdezni, vagy megnézni, hátha van erről egy hirdetmény az önkormányzatban. Ha aznapra végzett, összepakol és nekiáll a bevallásnak. Vagy elektronikusan, vagy egy előre beszerzett nyomtatványon. Utóbbit postára adja. Aztán vagy elektronikusan utal, vagy bemegy a bankba, postára fizetni. Feltéve, hogy van az adott településen posta vagy bank, és nyitva van… Persze megteheti, hogy már előző nap megtudakolja, mennyi a HIPA, bejelent, bevall, befizet… Ha nem jó aznap a piac, nemcsak emiatt lehet bosszús. Ha ugyanis átmegy a szomszéd faluba, még egyszer végigcsinálhatja az egész procedúrát. Vasárnapi piacozása után viszont ráér hétfőn vallani és fizetni. Mari néni egyébként csak akkor számít adóalanynak, ha nagyban űzi a piacozást, vagyis bevétele meghaladja az évi 600 000 forintot.

Majd a könyvelő megoldja?

Az is lehet, hogy a könyvelőre számított a jogalkotó, ugyanis a gyakorlatban valószínűleg rá hárul majd az új adminisztráció. Oldal György hívta fel a figyelmünket egy a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) fórumára beküldött észrevételre. A könyvelő egyszerűsíteni próbálta munkáját, ezért azt találta ki, hogy előre begyűjti ügyfeleitől, ki hova megy a következő héten, bejelent, bevall és befizetteti a díjakat. Igen ám, de az adóhivatal programja hibát jelzett, miszerint a bevallási időszak kezdő napja nem lehet későbbi aznapnál. Ennek ellenére beküldte a településenként négy darab ívet, plusz a bejelentéseket.

Később fel is hívták őt az APEH-tól, hogy nem teljesítheti előre a bevallásokat – de amit beadott, azt félre tették azzal, hogy egyelőre átengedik, de ezt elvileg nem lehetne. Ez annál is érdekesebb, mert az fn.hu aznapi befizetést és bevallást firtató kérdésére a hivatal úgy válaszolt, ha tudja előre a vállalkozó, hány napot, hol dolgozik, akkor a befejezést megelőző napon is bevallhat és fizethet. Igaz, a válaszban sem az állt, hogy egy hétre előre lehetne dolgozni.

A fórumozó könyvelő már csak azt a kérdést teszi fel, vajon mikor találják ki, hogy az összes többi bevallás is csak egy bizonyos napon legyen beadható, korábban nem. Persze hozzáteszi, nem mintha ezt szeretné, vagy tippet akart volna adni.

Mitől ideiglenes?

Furcsa, hogy a törvény szerint nem minden ideiglenes tevékenység számít ideiglenes iparűzésnek, csak minden átmeneti piacozás és építőipari tevékenység. Feltéve, hogy magyar a vállalkozás telephelye és székhelye. A más településen végzett egyéb tevékenységek művelői fellélegezhetnek, mert például a kiszállásos szervizelés, karbantartás, más településen végzett takarítás vagy oktatás stb. nem minősül ideiglenes iparűzésnek, vagyis nem jár vele pluszadminisztráció.

Más a helyzet, ha csak külföldi székhelye és telephelye van a cégnek, mert akkor minden Magyarországon végzett tevékenysége ideiglenes iparűzésnek számít. Tehát ha egy külföldi illetőségű stúdió filmet forgat Etyeken, az ideiglenes iparűzés, ha a budapesti stúdió teszi ugyanezt, az nem.

Aprócska jó hír, hogy bejelenteni elég egyszer egy évben egy adott településen az ideiglenes iparűzést, függetlenül attól, hogy később hányszor kerül rá sor. Az ideiglenes iparűzés megszüntetését ugyanis nem kötelező jelenteni. Vagyis nem is célszerű, különben ha újra sor kerül rá, újra lehet bejelenteni.

Nem kell bejelenteni az idén a már tavaly elkezdett kitelepült építőipari tevékenységet sem, ha áthúzódott erre az évre. Ebben az esetben a 30 napos adómentesség tavalyra és idénre is jár.

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.