Ismét több mint 10 százalékkal nőttek a keresetek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Áprilisban 440 ezer 600 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt; mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A reálkeresetek 4,8 százalékkal nőttek.

Az idén először volt ismét kétszámjegyű az átlagkeresetek emelkedése. Az első negyedévben 9,4 százalékos növekedést mért a statisztika.

Az 5,1 százalékos áprilisi inflációval számolva a reálkeresetek 4,8 százalékkal voltak magasabbak a tavaly áprilisinál, éppúgy mint márciusban, amikor 3,7 százalékos volt az infláció és 8,7 százalékkal nőttek a keresetek.

A munkáltatók teljes körére vonatkozó – vagyis az ötnél kevesebb munkavállalóval működő cégeket is magába foglaló – adatok szerint 10,3 százalékkal 427 ezer 600 forintra nőtt a bruttó átlagkereset. A bruttó medián kereset – az az összeg, aminél ugyanannyian kerestek kevesebbet, mint ahányan többet – 347 ezer forint volt áprilisban, 9,5 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt.

A bruttó keresetek a vállalkozások körében 9,0 százalékkal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseinek köszönhetően 12,7 százalékkal nőttek.

keresetekA kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 9,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A feldolgozóiparban 15,5 százalékkal 469 ezer forintra emelkedtek a keresetek, az építőiparban 9,3 százalékkal, 337 ezer forintra. A szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területen 256 ezer forint volt az áprilisi bruttó átlagkereset, 9,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a kereskedelemben 6,1 százalékkal, a szállítás, raktározás területén 3,9 százalékkal 402 ezer, illetve 391 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset. A pénzügyi, biztosítási szektorban 2,8 százalékos növekedéssel 908 ezer forint volt a bruttó kereset, az infokommunikációban pedig 731 ezer forint, 5,1 százalékkal több a tavaly áprilisinál.

Az egészségügyben 42,4 százalékos volt a keresetek emelkedése és megközelítette az 562 ezer forintot a bruttó átlag. A szociális ellátásban 205 ezer forint volt az átlagos bruttó bér, 4,7 százalékkal több, mint egy éve, az oktatásban 12,7 százalékos emelkedéssel 391 ezer forintra nőtt.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma 220 ezerrel 7,9 százalékkal nőtt tavaly áprilishoz viszonyítva, amikor még 95 ezerrel többen voltak a júniusi mélypontnál.

Az év első négy hónapjában 9,6 százalékos volt a bruttó átlagkereset emelkedése a múlt év azonos időszakához képest és 425 ezer 400 forint volt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

A vállalkozásoknál 8,7 százalékos növekedéssel 439 ezer 900, a költségvetésben 12,6 százalékos emelkedéssel 397 ezer 200 forintot ért el a bruttó átlagkereset.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.