Járuléktartozásra is lehet méltányosságot kérni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság tavaly nyáron megsemmisítette azt a törvényi rendelkezést, amely a magánszemélyek járuléktartozása tekintetében tilalmazta a méltányosságból történő mérséklést, vagy elengedést.

1. Mérséklés (elengedés)

A legmagasabb bírói fórum döntése nyomán az adózás rendjéről szóló törvény vitatott rendelkezése akként maradt hatályban, hogy az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
Adót (azaz tőketartozást) egyébként csak magánszemélyek kérelmére lehet mérsékelni. Kivételt képeznek továbbra is a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozás, illetve a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi és önellenőrzési pótlék, melyek mérséklésére még magánszemélyeknél sincs jogi lehetőség. (Jogi személyek és egyéb szervezetek pedig kizárólag a szankciók, azaz a bírság és a pótlék mérséklése tekintetében számíthatnak méltányosság gyakorlására.)

Veszélyben a vállalkozás, a megélhetés

Magánszemélyek által benyújtott adómérséklés iránti kérelmek elbírálásakor az adóhatóság azt mérlegeli, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését. Vállalkozási tevékenységet folytatóknál a kérelmet az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálják el. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, de a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése is. A gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése esetén azonban a magánszemélyeknél is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérsékelhető, vagy engedhető el a kivételes méltányosság keretében. Fontos tudni azonban, hogy az APEH mindezt az adótartozás egy részének vagy egészének a megfizetéséhez kötheti.

A megélhetés súlyos veszélyeztetettsége nem csak a kérelmező, hanem a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes vizsgálata alapján állapítható meg. Ebből következően figyelembe veszik a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, de a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket is. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségére történő hivatkozásnál tehát számítani kell arra, hogy az adóhatóság tüzetes vizsgálat lá veszi mind a kérelmező, mind a közvetlen környezete anyagi helyzetét.

2. Könnyítés – halasztás, részletfizetés

A magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra és önellenőrzési pótlékra fizetési könnyítés nem engedélyezhető.

Kiindulópont a fizetés nehézség

Más adók tekintetében is csak akkor adhatnak könnyítést, ha a kérelmezőnél fizetési nehézség áll fenn, amely miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű megfizetésére nem képes. A fizetési nehézség fennállása önmagában nem elegendő azonban. További követelmény, hogy ennek kialakulása az adózónak nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá a kialakult helyzet átmeneti jellegű, azaz a tartozás későbbi megfizetése valószínűsíthető. A magánszemélyek ilyenkor is eltérő elbírálás alá esnek annyiban, hogy esetükben a felróhatóság figyelmen kívül hagyható akkor, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

Nem jár automatikusan

A fizetési könnyítés engedélyezésénél fontos kiemelni, hogy nem jár automatikusan, így arra csak a fent hivatkozott, törvényben meghatározott feltételek fennállásakor kerülhet sor, azaz nem adnak halasztást vagy engedélyeznek részletfizetést akkor, ha az adózó egy összegben is képes volna fizetni, de akkor sem, ha nem rendelkezik olyan jövedelemmel, illetve vagyonnal, amelyből a tartozások későbbi időpontban (vagy részletekben) történő megfizetése valószínűsíthető volna.
A fizetési könnyítés megadásához az adóhatóság különböző feltételeket is szabhat, amelyek meghiúsulása esetén a kedvezmény megszűnik és a tartozás a járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. Ilyen feltétel lehet különösen a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése, ha a fizetési könnyítés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok (kezesség, zálogjog, jelzálogjog) eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válnak, és a kérelmező az adóhatóság felhívása ellenére határidőben pótlásukról nem gondoskodik, az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése, megfelelő biztosíték (kezesség, zálog, jelzálog) adása.

Egy füst alatt

Az APEH felhívja a figyelmet arra, hogy a mérséklési és a könnyítési (halasztás, részletfizetés) kérelem ugyanazon beadványban történő együttes előterjesztése esetén a mérsékeléssel érintett tartozásra (e kérelem elutasítása esetére) célszerű fizetési könnyítést is kérni. Ennek hiányában ugyanis – tekintettel arra, hogy a kérelemtől nem térhetnek el – a mérsékelt összegre akkor sem engedélyezhetnek ugyanabban a határozatban könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen kedvezményt biztosítottak.

dr. Farkas Katalin


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.