Csökkentett illetékkulcsok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Ingatlanjogi Tagozata még október elején konferenciát szervezett az illetéktörvénnyel kapcsolatos változásokról. Az APEH munkatársa által elmondott legfőbb újdonságokat a konferenciáról készült összefoglalóra támaszkodva ismertetjük.

Tavaly nyártól változtak az ajándékozási illeték szabályai. Eszerint mentesült az ajándékozási illeték alól a gazdasági társaságok egymás közötti térítésmentes eszközátruházása, tartozásátvállalása és követelés elengedése. Az új előírással összefüggésben dr. Tóth György szakreferens kiemelte, hogy a mentesség kizárólag gazdálkodó szervezetek általi szerzés esetén alkalmazható, amely korábban ajándékozási illeték alá esett. Fontos továbbá, hogy csak olyan ingó dolgokra lehet alkalmazni, amelyek egyébként nem tartoznak visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alá.
Ugyancsak mentesült az ajándékozási illeték alól a hitelintézet által elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedése a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján történik. A törvényi feltételek fennállásáról a hitelintézet köteles az adósnak igazolást adni. E körben ki kell emelni, hogy a mentesség kizárólag a magánszemélyek adósság elengedésére vonatkozik, a gazdálkodó szervezetekre ellenben nem.

Januártól csökkent a visszterhes ügyletek illetéke
Januártól a visszterhes vagyonátruházásokra alkalmazandó illetékkulcsok lényegesen csökkentek. Ez azt jelenti, hogy az általános illetékmérték – ezt kell fizetni a lakások kivételével minden más ingatlan után – 10 százalék helyett 4 százalékra csökkent. A 4 százalékos illetékkulcs az egymilliárd forintot meg nem haladó ingatlanok esetén alkalmazható. A forgalmi érték 1 milliárd forintot meghaladó része után viszont 2 százalékkal számol az APEH. A befizetendő illeték azonban ingatlanonként még így is legfeljebb 200 millió forint lehet. A lakástulajdon megszerzéséhez hasonlóan itt is arányosítani kell akkor, ha tulajdonrész, azaz tulajdoni hányad megszerzéséről van szó. Magyarul, 1/2 tulajdoni hányad esetén nem egymilliárd, hanem ötszázmillió forint a 4 és a 2 százalékos kulcs alkalmazásával összefüggő értékhatár.

A lakások esetén ugyancsak változtak a mértékek. Az 4 millió forintig alkalmazandó 2 százalékos illetékkulcs maradt. A forgalmi érték ezt meghaladó része után ellenben 6 százalék helyett 4 százalékot kell fizetni.

Vagyoni betét után is fizetni kell
Új szabály, hogy az ingatlannal rendelkező gazdasági társaság vagyoni betétjének a megszerzése is illetékköteles. Ezzel az előírással próbálták az üzletrész-átruházásba burkolt ingatlan adásvételeket illetékfizetés alá vonni. Konkrét fizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a szerzéssel elérik az adott gazdasági társaság összes vagyoni betétjének a 75 százalékát. A 75 százalék kiszámításánál a törvény három összesítendő kategóriát sorol fel. Az első a vagyonszerző, illetve – magánszemély vagyonszerző esetén – annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője. A második kategóriába ezeknek a személyeknek az önálló vagy együttes többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek, míg a harmadik kategóriába az előzőekben felsoroltakkal kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet tartozik.

Az illetéktörvény szerint ugyanis vagyonszerzés után akkor kell az illetéket fizetni, ha a vagyonszerző, illetve – magánszemély vagyonszerző esetén – annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője, az előzőek szerinti személyek – önálló vagy együttes – többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, valamint a felsoroltakkal kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75 százalékát.

Fontos kiemelni, hogy nem a megszerzett vagyoni betét mértékét veszik figyelembe az illetékalap kiszámításánál, hanem a társaság tulajdonában álló ingatlan forgalmi értékét. Mivel az illetékkötelezettség a 75 százalékos részesedés megszerzésével áll be, így ehhez igazodik a bejelentési kötelezettség is, amelyhez adatlapot rendszeresítettek.

A törvényi előírások szerint az illeték alapja a társaság tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan aránya, amekkora arányt a 75 százalékos feltétel bekövetkeztének az időpontjában az illetékfizetésre kötelezett (szerző) tulajdonában lévő vagyoni betétek névértéke a társaság összes vagyoni betétje névértékének összegében képvisel, csökkentve az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lévő azon vagyoni betétekre eső forgalmi értékkel, melyeket az illetékfizetésre kötelezett 5 évnél régebben, illetve 2010. január 1-jét megelőzően, illetve a 75 százalékos feltétel bekövetkezését megelőző öt éven belül, de 2010. január 1-jét követően visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alá eső módon vagy illetékmentesen, továbbá öröklés vagy ajándékozás útján szerzett.
A csökkentő tényező tehát 5 évnél régebben megszerzett vagyoni betétek értéke, az örökléssel, illetve ajándékozással szerzett érték, valamint 75 százalék fölött újabb részesedés esetén a korábban megszerzett rész illetéke levonható.

Kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere
A korábbi általános átalakuláshoz kapcsolódó kitételt felváltó új mentességi szabályok léptek hatályba. Eszerint január elsejétől mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés illetve kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés.
Ez azt jelenti, hogy nem az összes, társasági törvény szerinti átalakulási formára biztosítanak illetékmentességet, hanem csak a kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett részesedéscsere esetére.

---