Jelentős visszaesés a lízingpiacon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Drámai visszaesés tapasztalható a lízingpiacon az idei év első negyedévében: a tavalyi év azonos időszakához képest a piac csaknem 60 százaléka eltűnt – áll a Magyar Lízingszövetség elemzésében. A finanszírozási válság legnagyobb vesztese a gépjármű- és az ingatlanlízing.

A hazai lízingfinanszírozás egy év alatt 133 milliárd forinttal csökkent. A szerződések száma 60 százalékkal alacsonyabb, mint 2008 első negyedévében. Ez hatással lesz a piac szereplőire is. Várható, hogy a banki vagy nemzetközi háttérrel nem rendelkező cégek forrásai elapadnak, s ez a piaci szereplők koncentrációjához vezet – jósolja a Magyar Lízingszövetség.

A mindeddig példa nélküli visszaesés több okra vezethető vissza: részben az elmúlt hónapokban tapasztalt jelentős kereslet-visszaesésre, ami leginkább az autópiacon volt érzékelhető, a szigorodó ,

finanszírozási feltételekre, valamint az ügyfelek óvatosságára; csak kisebb részben a lízingcégek forráshiányának tudható be drámai visszaesés – hangsúlyozta Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.

A különböző lízingpiaci szegmensek közül a legnagyobb visszaesést az autó és haszonjárművek finanszírozása könyvelhette el; mindkettő mintegy 62 százalékos visszaesést szenvedett el 2008 első negyedévéhez viszonyítva. Az autófinanszírozás idén még az új autók értékesítési volumenénél is nagyobb mértékben, 61,5 százalékkal csökkent.

Az autólízing, amely eddig a teljes piac felét adta, idén már csak 40 százalékot képvisel; az új kihelyezések összege 163 178 milliárd forintról 62 781 milliárd forintra esett vissza, míg a teherautó-lízing forgalma 43,4 milliárdról 16,4 milliárdra csökkent.

A piac másik nagy vesztese az ingatlanlízing. Itt a tavalyi 39,4 milliárd forinthoz képest idén már csak 16,8 milliárdot helyeztek ki. A 60 százalékos visszaesés megegyezik az összpiaci trenddel. Így az ingatlanok továbbra is 13 százalékot képviselnek a teljes magyar lízingszektorban. Lényeges különbség figyelhető meg a lakossági és vállalati ingatlanlízing piacon: előbbinél 65 százalék, míg utóbbinál 56 százalékos visszaesés volt tapasztalható. Az önrész mértéke is érezhetően 22 százalékról 30 százalékra emelkedett.

A negyedév egyedüli apró sikerét a gépek és berendezések lízingje jelentette; ez a szegmens ugyan összességében 39 százalékkal volt kisebb, mint az előző év azonos időszakában, de az informatikai és irodai berendezések finanszírozása 15 százalékkal nőtt. Habár a finanszírozott eszközök 87 százaléka új beszerzésű, ám ebben a negyedévben nőtt a használt eszközök aránya.

Az építőipar és az ingatlanpiac hanyatlása miatt az eszközfinanszírozáson belül a legnagyobb visszaesés az építőipari gépeknél történt.

A Lízingszövetség tagjai az év végéig átlagosan 25 százalékos piaci visszaesésre számítanak. Az év második felében a mélypont után némi fellendülést várnak.

A piac élénküléséhez elengedhetetlen, hogy végre életbe lépjenek azok az intézkedések, szabályozások, amelyek eltüntetik a kisvállalatok forráshoz jutásában jelentős szerepet betöltő lízingfinanszírozás negatív diszkriminációját – hangsúlyozta Lévai Gábor. Fontos eredménynek tartja, hogy a Parlament elfogadta a zálogjogi törvényt, így szeptembertől az adós elleni felszámolás esetén jelzálog biztosítja a finanszírozott gépjárműveket. Hasonlóan jelentős lépésnek tartaná a vállalati ingatlanlízing esetén az kettős illeték megszüntetése, valamint az uniós projekteknél társfinanszírozás lehetővé tétele.

Forrás: Népszabadság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.