Július 1-jén indul az online árfigyelő rendszer


Július 1-jén indul az online árfigyelő rendszer – tájékoztatta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) hétfőn.

A szaktárca közleményében azt írta, a háború és az elhibázott szankciók miatt elszálltak az energiaárak, sérültek az ellátási láncok és megnőttek a szállítási költségek. Ez Európa-szerte eddig nem látott inflációs hullámhoz vezetett, és jelentős mértékben megdrágította az élelmiszereket is.

A kormány célja, hogy a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a teljes foglalkoztatottság védelme érdekében letörje a szankciós inflációt, megfékezze az élelmiszerek további áremelkedését – emelte ki a GFM. Emlékeztettek: a kormányzat a szankciós infláció csökkentése érdekében már 20 intézkedésről döntött. Az intézkedések működnek, januárban már tetőzött és csökkenésnek indult az infláció, az élelmiszerek árcsökkenése pedig még korábban, decemberben elkezdődött, a bolthálózatok mára már egymásra licitálva jelentik be a kedvezményeket – áll a közleményben.

Annak érdekében, hogy az élelmiszerárak tovább csökkenjenek, és méginkább fokozódjon a verseny a kiskereskedelemben, a kormány további intézkedésekről döntött: júniustól kötelező akciózást írt elő a kiskereskedelmi üzleteknek, valamint a Gazdasági Versenyhivatal elnökének versenypártolási javaslatát elfogadva az online árfigyelő adatbázis bevezetéséről döntött – ismertették.

Azt írták, az árfigyelő rendszer részletszabályainak kialakítása érdekében 2023 márciusában közös munkacsoport alakult a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági Versenyhivatal, az Agrárminisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal, az Igazságügyi Minisztérium és a fogyasztóvédelmi hatóság részvételével.

A kormány elfogadta a munkacsoport által kialakított keretrendszert, így az online árfigyelő rendszer 2023. július 1-jétől az alábbiak szerint indulhat el:

Az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra vonatkozik kötelezően, az árfigyelő rendszerbe ugyanis azok a kereskedők kötelesek adatot szolgáltatni, amelyek nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot.

A szabályozás értelmében kereskedőnek minősül az a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás, amelynek főtevékenysége a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében „4711 – Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenység.

Az árfigyelő rendszer a termékek azonosításhoz szükséges adatokon túlmutatóan a napi és a törzsvásárlói árakat tartja nyilván kereskedőnként és üzletenként. Az online adatbázis kezdetben több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát fogja tartalmazni, benne lesz egyebek között a sertéscomb, a fehér kenyér, a 1,5 százalékos ESL tej, a trappista tömbsajt, a lédig idared alma, a virsli, margarin, vaj, spagetti tészta.

A napi ár megállapítása során nem lehet figyelembe venni azt a bruttó kiskereskedelmi árat, amelynek alkalmazására az adott termék esetében minőség-megőrzési vagy fogyaszthatósági idejének 72 órán belül történő lejárata miatt került sor. Az adatokat a kereskedő napi szinten köteles feltölteni elektronikusan, legkésőbb a napi ár és törzsvásárlói ár alkalmazását megelőző nap végéig.

Az elektronikus rendszerhez azok a kereskedők is csatlakozhatnak önkéntesen, akikre a kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik. Az online árfigyelő adatbázist a Gazdasági Versenyhivatal működteti.

A kormány az intézkedéstől azt várja, hogy a lakosság, a vásárlók számára elérhetővé váljon egy olyan adatbázis, mely lehetővé teszi számukra a fogyasztói árak átlátható összehasonlítását – mutatott rá a GFM. Az árfigyelő adatbázis használata így jelentősen erősíti az átláthatóságot, megismerhetővé teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, megakadályozza a túlárazást. A szolgáltatás végső soron – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárul a kiskereskedelmi szektorban a piaci verseny fokozásához, összességében pedig elősegíti, hogy az év végére egy számjegyűre mérséklődjön az infláció.

A részletszabályok hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben – jelezte a szaktárca.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

Nagy Márton: a kormány 2026-ig 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciókhoz

A kormány az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók agráriumban és a válságkezelésben betöltött szerepére, továbbá jelentőségére figyelemmel, a gazdaság élénkítése, a válságok által okozott negatív gazdasági hatások mérséklése érdekében az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kibővítéséről döntött – jelentette be pénteki közleményében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

2024. április 12.

Az ipari termelés 1,8 százalékkal nőtt februárban

2024 februárjában az ipari termelés 1,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,4 százalékkal emelkedett – erősítette meg pénteken kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).