A magas infláció miatt kevésbé érzik magukat biztonságban a magyarok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentősen csökkent egy év alatt a 30-59 évesek körében azoknak az aránya, akik kimondottan biztonságosnak tartják az anyagi helyzetüket – derül ki a legfrissebb K&H biztos jövő kutatásból. Sokan kedvezőtlenebbül látják az anyagi helyzetüket, ez pedig részben az inflációs nyomással, azaz a mindennapokban érzékelhető drágulással magyarázható.

Jelentősen csökkenés a biztonságérzetben

31 százalékról 24 százalékra csökkent egy év alatt a 30-59 évesek körében azoknak az aránya, akik kimondottan biztonságosnak tartják az anyagi helyzetüket – derül ki a legfrissebb K&H biztos jövő kutatásból. A korosztály tagjai legnagyobb részének, 37 százalékának nincsenek megélhetési gondjai, de megtakarítani már nem tudnak. Összességében az látszik a felmérésből, hogy sokan kedvezőtlenebbül látják az anyagi helyzetüket, ez pedig részben az inflációs nyomással, azaz a mindennapokban érzékelhető drágulással magyarázható.

Jelentős eltérések láthatóak a 30-59 évesek jövedelmi helyzetét tekintve. A K&H legfrissebb – 2015 óta – minden negyedévben, így az idei év első három hónapjában is – készített felmérése szerint az érintett korosztály tagjainak medián jövedelme 368 ezer forint volt, szemben az egy évvel korábbi kutatásban szereplő 330 ezer forintos összeggel. A medián érték azt jelenti, hogy az idei és a tavalyi kutatásban a megkérdezettek fele 368 ezer, illetve 330 ezer forintnál magasabb jövedelemmel rendelkezett, a többiek pedig alacsonyabbal. Az éves szintű növekedés 11,5 százalékos volt, ez pedig a múlt évi 14,5 százalékos éves átlagos inflációt figyelembe véve azt jelenti, hogy reálértékben kedvezőtlenebbé vált a korosztály jövedelmi helyzete. Nagyon nagy a szórásA friss kutatás részletes eredményeiből látható, hogy tizenkét hónap leforgása alatt lényegében a felére, 12 százalékról 6 százalékra csökkent egy év alatt azoknak a tábora, akik gond nélkül élnek és rendszeresen félre is tudnak tenni. Emellett 33 százalékról 24 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik azon felül, hogy kijönnek a keresetükből, alkalmanként tudnak spórolni is. Tízből majdnem négyen, azaz a válaszadók 37 százaléka mondta azt, hogy nincsenek megélhetési gondjai, ugyanakkor megtakarításra már nem futja: ez jóval magasabb érték az egy évvel korábbi 30 százalékhoz képest. A válaszadók negyede a legújabb eredmények szerint arról számolt be, hogy éppen kijön a havi bevételeiből – tavaly ugyanilyenkor ez csak a megkérdezettek 17 százalékára volt igaz.

Összességében a 30-59 éves korosztály anyagi helyzetének és szubjektív biztonságérzetének megítélése kedvezőtlen képet mutat: 2017 első negyedéve óta nem volt olyan alacsony, mint most. Az elmúlt negyedévek eredményeit tekintve negatív trend rajzolódik ki, azaz egyre többen vannak, akik szerint rosszabb lett a helyzetük. Az idei első negyedévben a válaszadók 24 százaléka mondta azt, hogy kifejezetten biztonságosnak érzi az anyagi helyzetét, míg 21 százalékuk kifejezetten pesszimistának számít ezen a téren. Beszédes változás, hogy az előbbiek aránya egy évvel korábban 31 százalékos volt, utóbbiaké viszont jóval alacsonyabb, 17 százalékot tett ki.

Forrás: K&H biztos jövő kutatás – sajtóanyag


Kapcsolódó cikkek

2024. december 12.

EY: Felkészülten keresik a legjobb akciókat a vásárlók

A vásárlók többsége kifejezetten keresi és várja az ünnepi leárazásokat – derül ki az EY legfrissebb, 13 000 fogyasztó részvételével készült nemzetközi kutatásából. Az akciókra tudatosan vadászók aránya a 27 év alattiak (76%) és a gyermekesek (79%) körében a legmagasabb. A kedvezmények mértéke olyan fontossá vált, hogy a válaszadók jellemzően több ajánlatot is összehasonlítanak a döntés előtt.

2024. december 12.

Növelheti a profitot a fenntarthatósági elvek követése

Az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontok alapján működő cégek 63 százaléka számára járt pozitív hatással a fenntarthatósági elvek követése – derült ki a Moore Global 4 000 középvállalatot célzó globális kutatásából. A közeljövőben életbe lépő, egyebek között a cégek teljes ellátási láncaira kiterjedő fenntarthatósági auditokat is magukban foglaló további szabályozások kapcsán azonban számos potenciális nehézséget is beazonosítottak a felmérésben részt vevő cégvezetők.