Június 30-ig maradnak az árstopok, az öntözést a kormány állja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Június 30-ig meghosszabbította a kormány az árstopokat – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón. Gulyás Gergely közölte azt is, idén ingyenes lesz a mezőgazdasági öntözés.

A miniszter elmondta: komoly gazdasági hatásai vannak az orosz-ukrán háborúnak mindenhol a világon, inflációs rekordok dőltek meg az Egyesült Államoktól Nyugat-Európáig. Közép-Európában is a rendszerváltozást követő évek inflációs rekordjai óta nem látott magas az infláció – jegyezte meg.

Amíg tart a háború és szankciók vannak, addig infláció is van – mondta. Hozzátette, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy év végére egyszámjegyű legyen Magyarországon az infláció, ehhez pedig sok tényezőnek kell együttesen hozzájárulnia. A miniszter jelezte azt is, hogy figyelik a nagy élelmiszerláncok árpolitikáját.

Gulyás Gergely üdvözölte a jegybank alelnökének azon nyilatkozatát, hogy a Monetáris Tanács jövő héten dönthet a kamatfolyosó felső szélének csökkentéséről. Ez az első kedvező jel, ami az infláció csökkenése irányába mutathat – tette hozzá. A politikus az egész világ érdekének nevezte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) semmiképpen ne keveredjen bele az orosz-ukrán háborúba, mondván, akkor az világháborúvá válna és atomháborúhoz vezetne.

Gulyás Gergely elmondta, több százezren haltak meg a háborúban, és azt látják, mindkét oldalon egyre több fegyver kerül a frontra, ami azt vetíti előre, hogy a háború beláthatatlan ideig elhúzódhat. Hozzátette: sugárzó anyagot tartalmazó fegyverek is megjelentek, néhány nyugati ország szegényített urántartalmú fegyvereket is szállít, az oroszok pedig nukleáris bombákat tesztelnek.

A magyar kormány továbbra is azt hangsúlyozza minden nemzetközi fórumon, hogy a háború nemzetközi jogi megítélésében az egyetértés teljes körű, ahogy a humanitárius kötelezettségek teljesítésében is – mondta. Közölte, a gazdasági segítségnyújtásban ugyan felmerülnek kérdések, de Magyarország eddig is segítette Ukrajnát és ezután is kész segíteni.

A kormány mérsékelni kívánja a gazdák kárát a tavalyi aszály miatt, ezért idén ingyenes lesz a mezőgazdasági öntözés – folytatta a miniszter. Gulyás Gergely közölte: az öntözés költségeit a kormány átvállalja. Megjegyezte: tavaly egyedülállóan nehéz évet okozott az időjárás a mezőgazdaságban, idén azonban egyelőre kegyes volt a gazdákhoz.

A miniszter beszámolt arról is, hogy a kormány huszonöt termékkörre rendelt el behozatali tilalmat Ukrajnából – köztük a repcére, a napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, valamint egyes húsfélékre – június 30-ig. A más országokból behozott termékekre pedig kötelezővé tették az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszerbe való bejelentést.

Tranzitszállításokra továbbra is van lehetőség. A hatóságok zárral látják el a határon a szállítmányokat, amelyeket elektronikus eszközökkel és járőrökkel is nyomon követnek – ismertette. Elmondta: a kukorica behozatala hétezer százalékkal, a búzáé pedig ezer százalékkal nőtt 2021 és 2022 között. Ez különösen az ukrán határ menti országokban tette tönkre a mezőgazdaság értékesítési csatornáit. Minőségi kifogások is vannak az Ukrajnából érkező gabonával szemben, így pusztán azt vizsgálni, hogy a tilalomnak árfelhajtó hatása lehet, nem érdemes – hangsúlyozta Gulyás Gergely.

A kormány döntött arról, hogy a mikrovállalkozások számára az átlagfogyasztás felett 165 forintról 70 forintra csökkenti a kilowattóránkénti áramárat – közölte. Elmondta: a korábban egyetemes szolgáltatásra jogosult mikrovállalkozások esetében az átlagfogyasztásig eddig is kedvezményes tarifát érvényesített a kormány, azonban e felett 165 forintot fizettek ezek a cégek kilowattóránként. Ezt most – a lakossági piaci árral megegyezően – 70 forint/kilowattórára csökkentik.

A csökkentés a legfeljebb 10 főt foglalkoztató, és legfeljebb 2 millió euró árbevételű mikrovállalkozások számára komoly segítséget jelent, az intézkedés a gazdaság működését, a kisvállalkozások nyereségességét jelentős mértékben elősegíti – hangsúlyozta a miniszter. A kormány a rezsicsökkentés politikáját fenntartja, nagyon sokat tettünk és sokat fizetünk azért, hogy a lakossági fogyasztás az átlagfogyasztásig továbbra is változatlan áron történjen, ez közel 1500 milliárd forint idén – ismertette. Ugyanakkor azt is fontosnak tartja a kormány, hogy a gazdaságnak se kelljen elviselhetetlen terheket fizetnie és leginkább a kisvállalkozások működése függ az energiaáraktól.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Megszületett a bérmegállapodás, jövőre 9 százalékkal nő a minimálbér

Megszületett a hároméves bérmegállapodás: jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig tizennégy százalékkal nő a minimálbér – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Miskolcon.

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.