A második negyedévben a gazdaság teljesítménye 2,4 százalékkal elmaradt a 2022. második negyedévitől, csökkent az export is

A bruttó hazai termék (GDP) volumene Magyarországon 2023 második negyedévében a nyers adatok szerint 2,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 2,3 százalékkal, míg az előző negyedévhez mérten 0,3 százalékkal mérséklődött – erősítette meg pénteken kiadott második becslésben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).. 2023. júniusban a kivitel volumene 10 százalékkal nőtt, míg a behozatalé 1,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszaki adatához viszonyítva. Az aktívum 1,6 milliárd euró volt, az egyenleg 2,0 milliárd euróval javult az egy évvel korábbihoz képest.

A második negyedévben a gazdaság teljesítménye 2,4 százalékkal elmaradt a 2022. második negyedévitől, a csökkenést mérsékelte a mezőgazdaság jó teljesítménye

Az első félévében a gazdaság teljesítménye a nyers, valamint a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A termelési oldalon az ipar teljesítménye 5,7, ezen belül a feldolgozóiparé 4,0 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a vegyi anyag és vegyi termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg a közúti járművek gyártása fékezte leginkább az ipar visszaesését.

Az építőipar hozzáadott értéke 6,0 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől, a mezőgazdaságé viszont 67,9 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4 százalékkal csökkent. A legnagyobb növekedés a humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban történt (10,2 százalék). Az információ, kommunikáció ág teljesítménye 2,6, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 1,9, az ingatlanügyleteké 0,5 százalékkal emelkedett.

A közigazgatás hozzáadott értékének volumene 1,1, a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatásé 1,4, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 2,5 százalékkal mérséklődött. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység teljesítménye 2,9, az oktatásé 4,0, a szállítás, raktározásé 6,2, a kereskedelemé pedig 12,6 százalékkal zsugorodott.
A KSH számításai szerint a bruttó hazai termék 2023. második negyedévi, 2,4 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 1,5, az ipar 1,0, az építőipar 0,3, a termékadók és támogatások egyenlege pedig 1,2 százalékponttal járult hozzá. A csökkenést 1,7 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság jó teljesítménye. A szolgáltatásokon belül leginkább a humán-egészségügyi, szociális ellátás mérsékelte (0,4 százalékponttal) a GDP csökkenését.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,2 százalékkal visszaesett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 3,8 százalékkal kisebb lett az egy évvel korábbinál. A hazai fogyasztási kiadások volumene a nem tartós termékek esetében 9,0, a féltartós termékek esetében 4,2 százalékkal csökkent, míg a tartós termékek és szolgáltatások körében 0,1 és 0,7 százalékkal növekedett.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,2 százalékkal, míg a közösségi fogyasztásé 2,3 százalékkal emelkedett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,8 százalékkal nagyobb lett.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,0 százalékkal csökkent – jelentette a KSH. A bruttó állóeszköz-felhalmozás a második negyedévben 15,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene jelentősen csökkent, míg a gép- és berendezésberuházásoké emelkedett. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül csak a feldolgozóiparban figyelhető meg bővülés, míg a többi területen csökkent a fejlesztések volumene.

A bruttó felhalmozás 21,3 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a második negyedévben összességében 7,6 százalékkal zsugorodott.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1247 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az export volumene 0,2 százalékkal bővült, míg az importé 5,6 százalékkal csökkent. A külkereskedelem 83 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 1,8 százalékkal emelkedett, míg a behozatal 5,1 százalékkal kisebb lett az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 6,2, importja 8,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék 2023. második negyedévi, 2,4 százalékos visszaeséséhez a végső fogyasztás 0,7, a bruttó felhalmozás pedig 7,1 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 5,4 százalékponttal mérsékelte a gazdasági teljesítmény csökkenését.

Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal mérséklődött 2023 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján. A termelési oldalon az ipar teljesítménye 0,3 százalékkal nőtt, míg az építőiparé 0,4 százalékkal, a szolgáltatásoké 0,8 százalékkal, a mezőgazdaságé pedig 2,3 százalékkal csökkent.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadásának volumene stagnált. A kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,1 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 0,8 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,8 százalékkal visszaesett. A külkereskedelemben az export volumene 3,1, az importé 5,9 százalékkal csökkent – közölte a KSH.

Júniusban 1,6 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, májushoz képest az export csökkent

Májushoz viszonyítva az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 0,8, az importé 1,5 százalékkal csökkent. Júniusban a kivitel értéke 13,6 milliárd euró (5029 milliárd forint), a behozatalé 12,0 milliárd euró (4448 milliárd forint) volt. Az egy évvel korábbihoz képest júniusban euróban kifejezve az export értéke 13 százalékkal nőtt, míg az importé 4,1 százalékkal csökkent.

Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 6,9 százalékkal bővült, a behozatalé 3,3 százalékkal mérséklődött. A termék-külkereskedelmi egyenleg 2,0 milliárd euróval javult. (Az egyenleg 87 millió euróval több az első becslésben közöltnél.)

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 3,7, a behozatalban 8,6 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 5,4 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz mérten 6,6, a dollárral szemben 8,9 százalékkal erősödött.

A gépek és szállítóeszközök 2022. júniusi áron számított kivitele 16 százalékkal nagyobb, behozatala 3,3 százalékkal kisebb lett. A közútijármű-árucsoport exportvolumene több, mint negyedével, importvolumene több, mint hetedével nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A villamos gép, készülék és műszer árucsoport volumene kivitelben közel ötödével emelkedett, behozatalban nem változott. Az energiafejlesztő gép és berendezés export- és importvolumene közel hatodával nőtt. A híradástechnikai, hangrögzítő és lejátszó készülék árucsoport forgalma a kivitelben kismértékben emelkedett, a behozatalban ugyanekkora mértékben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport a kiviteli oldalon 8,7 százalékponttal járult hozzá a teljes forgalom volumennövekedéséhez, míg a behozatali oldalon 1,4 százalékponttal növelte a teljes forgalom volumencsökkenését.

A feldolgozott termékek exportvolumene 0,6 százalékkal nagyobb, importvolumene 3,8 százalékkal kisebb lett. A mindkét oldali volumenváltozást döntően a gyógyszer, gyógyszerészeti termék forgalma befolyásolta, ezen túlmenően exportoldalon még az egyéb feldolgozott termék, míg importoldalon a szakmai, tudományos, ellenőrző műszer és készülék forgalma is meghatározó volt. A feldolgozott termékek árufőcsoport az exportban 0,2 százalékponttal növelte a teljes forgalom volumenváltozását, míg az importban 1,4 százalékponttal járult hozzá a teljes volumencsökkenéshez.

Az energiahordozók exportvolumene 53, importvolumene 23 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A mindkét oldali forgalomnövekedés döntően a kőolaj és kőolajtermék volumenének jelentős emelkedésével magyarázható. Az energiahordozók a teljes forgalomváltozás ütemét az exportban 1,5 százalékponttal növelték, míg az importban a volumencsökkenést 2,8 százalékponttal mérsékelték.

Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 3,3, a behozatalé 1,8 százalékkal kisebb lett. A volumencsökkenést az exportban és az importban is főként a gabona és gabonakészítmény forgalma befolyásolta. Az árufőcsoport által realizált csökkenés a teljes exportforgalom volumenváltozását 0,2 százalékponttal mérsékelte, míg az importcsökkenés ütemét 0,1 százalékponttal fokozta.

Az EU27 tagállamaiba irányuló kivitel volumene 11 százalékkal nagyobb, míg az onnan érkező behozatalé 1,3 százalékkal kisebb lett. A termék-külkereskedelmi mérleg 1,5 milliárd euróval javult, 1,9 milliárd eurós többlet keletkezett. Az export 77, az import 71 százalékát bonyolította le Magyarország ebben a viszonylatban.

Az EU27-en kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 7,2 százalékkal nőtt, míg a behozatalé 0,5 százalékkal csökkent. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 543 millió euróval javult, 349 millió eurós passzívumot mutatott.

2023. január-júniusban a kivitel értéke 77,4 milliárd euró (29,6 ezer milliárd forint), a behozatalé 73,1 milliárd euró (28,0 ezer milliárd forint) volt.

Január-júniusban az egy évvel korábbihoz képest a kivitel volumene 6,4, a behozatalé 0,5 százalékkal emelkedett. A termék-külkereskedelmi mérleg 7,1 milliárd euróval javult, a többlet 4,4 milliárd eurót tett ki. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 6,8, a behozatalban 3,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A cserearány 3,7 százalékkal javult. A forint az euróhoz képest 1,6, a dollárhoz viszonyítva 2,6 százalékkal gyengült.

A tavaly adatok revíziójáról a KSH azt közölte, hogy a végleges adatok szerint 2022-ben a kivitel értéke 142,5 milliárd eurót (55 751 milliárd forintot), a behozatalé 151,7 milliárd eurót (59 347 milliárd forintot) tett ki. A termék-külkereskedelmi mérleg passzívuma 9,1 milliárd euró (3,6 ezer milliárd forint) volt. Az export szintje 348 millió euróval (141,5 milliárd forinttal), az import 888,8 millió euróval (355 milliárd forinttal) magasabb, a mérleg pedig 540,8 millió euróval (213,5 milliárd forinttal) elmarad a 2023. március 3-án közzétett második becsléshez képest.

(MTI)

---