Kamatvágással búcsúzott Simortól a Monetáris Tanács


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Történelmi mélypontjára küldte az alapkamatot a Monetáris Tanács, miután újabb 25 bázispontos kamatvágásról döntöttek. Elemzők szerint idén még 100 bázisponttal mérséklődhet a ráta.


A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 5,25 százalékosra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi kamatdöntő ülésén – közölte honlapján a központi bank. A kamatcsökkentés megfelelt az elemzői várakozásoknak, és ez volt az utolsó ülés, amelyen a testületet Simor András leköszönő jegybankelnök vezette.

A jegybank irányadó kamata a tavaly augusztusi 7 százalékos szintről hét, egyenként 25 bázispontos kamatvágás urán jutott el mostani, rekord alacsonynak számító szintjére. Valamennyi korábbi kamatdöntés a Monetáris Tanács külsős, a miniszterelnök által jelölt tagjai voksaival született, az MNB elnöke és két helyettese egyetlen alkalommal sem szavazott a monetáris enyhítésre – nincs okunk feltételezni, hogy a keddi kamatvágásról másként szavaztak volna a testület tagjai.

A forint árfolyama nem reagált a döntésre: a bejelentés után 294,63 forintot adtak egy euróért a bankközi devizapiacon, csakúgy, mint a döntés előtt.

Míg a vártnál alacsonyabb infláció, valamint az érdemben javuló inflációs kilátások lehetővé, a reálgazdasági folyamatok, a vártnál jóval mélyebb recesszió indokolttá tették a kamatcsökkentést – írta az Adó Online-hoz eljuttatott gyorselemzésében Suppan Gergely. A piaci árazások, a határidős kamatlábak további mintegy 100 bázispontos kamatcsökkentést vetítenek előre az év végéig; a kamatpálya várható alakulására erőteljes kockázatot jelenthet a nemzetközi hangulat esetleges romlása, az MNB vezetésének változása, valamint középtávon a nagy jegybankok laza monetáris politikájának esetleges szűkítése – vélte a kamatpálya veszélyeiről a Takarékbank senior elemzője.

Simor András jegybankelnök hatéves mandátuma a hétvégén jár le. Utódját pénteken hallgatja meg az Országgyűlés költségvetési bizottsága: ekkor tudjuk meg, kit jelölt a posztra Orbán Viktor miniszterelnök.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.