Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kötbér utáni kamat kikötésének tilalma nem jelenti azt, hogy a kötbértartozás, mint pénztartozás után nem állapítható meg késedelmi kamat – állapította meg a Legfelsőbb Bíróság a BH2010. 151. számú eseti döntésében.
A konkrét perben megállapított tényállás szerint a vállalkozó a teljesítéssel késedelembe esett. A késedelmes teljesítés esetére a vállalkozási szerződésben kötbérfizetési kötelezettséget vállalt, amely alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a késedelemért nem felelős. A bírói gyakorlat szerint a kötbérfizetési kötelezettség elbírálásánál azt kell vizsgálni, hogy az adott körülmények között objektíve elvárható volt-e a szerződés teljesítése. A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló és okszerű mérlegelése eredményeként megállapította, hogy a vállalkozó a kötbérfizetési kötelezettsége alól nem tudta magát kimenteni, így a kötbér megfizetésére köteles. Alaptalanul sérelmezte a kötbér utáni kamatfizetési kötelezettségének megállapítását. A bírói gyakorlat értelmében ugyanis a kötbér utáni kamat kikötésének tilalma nem jelenti azt, hogy a kötbértartozás, mint pénztartozás után nem állapítható meg késedelmi kamat.
A Polgári Törvénykönyv 246. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata szerint kötbér után kamat kikötése semmis. Ez a rendelkezés azonban csak az ún. ügyleti kamatot tiltja, nem tiltja azonban a jogszabályon alapuló kamat követelését. Ebből következően, ha valamelyik szerződő félnek kötbértartozása áll fenn, alkalmazni kell azt a törvényi előírást, amely szerint pénztartozás esetében a kötelezett a késedelembeesés időpontjától (kötbértartozással kapcsolatos késedelembe esés időpontjától) kezdve akkor is köteles kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A késedelembeesés a kötbér esedékességének időpontjától kezdve áll fenn. A kötelezett tehát ezen időponttól kezdve késedelmi kamatot is köteles fizetni a kötbértartozása után.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.
Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Résen kell lenniük a konszolidált beszámolót készítő társaságok tagvállalatainak is, hiszen elég cégcsoport szinten elérni a meghatározott minimum bevételt és létszámot, hogy rájuk is vonatkozzanak a kötelezettségek. Az óvatlan szervezetek számára a mulasztás súlyos bírsággal, sőt a vezető eltiltásával is járhat.
A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az „egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
