Két hét múlva áfaemelés – Ha felkészül, jól járhat!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Heves vitákat kavart az utóbbi hetekben, hogy a július 1-jén hatályba lépő áfaemelés okozhat-e akár több százezer forintos váratlan költséget az új lakást vásárlók számára.

A pénzügyi tárca szerint viszszamenőleges tehernövekedéssel nem kell számolni, a szakemberek szerint azonban igen. Valójában az, hogy az áfaemelés mekkora terheléssel jár a vásárlók számára, a szerződések időzítésén és a már befizetett előlegek arányán múlik.

Ha a vevő az új lakás beszerzéséhez kapcsolódó előleget június 30-ig kifizeti, ez az összeg még a jelenleg hatályos adókulccsal – vagyis 20 százalékkal – adózik. Csak az előleggel le nem fedett ellenérték – vagyis a vételár fennmaradó része – esik az új, 25 százalékos áfakulcs alá – áll a pénzügyi tárca minapi közleményében, amelyet az általános forgalmi adóval kapcsolatos tévedések tisztázására tettek közzé.

A PM-ben hozzátették: ha a július 1-je előtt kézhez vett előleg lefedi a teljes vételárat, úgy a teljes öszszeg után 20 százalékos az adó, és ugyanez a helyzet a lakás vagy ház ellenértékébe beszámítható foglalóval. Igaz a 20 százalékos adómérték a július 1-je előtt kifizetett részletekre is.

Mindez magából az áfatörvényből, valamint a május közepén elfogadott jogszabály átmeneti rendelkezéséből fakad. Ezek szerint ugyanis termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítésnek az ellenérték megtérítésének azon esedékessége számít, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.