Két hónapot csúszhat a magyar helyreállítási terv uniós kiértékelése Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A koronavírus-járvány okozta károk helyreállításának finanszírozását célzó magyar tervhez a brüsszeli testület kéthónapos meghosszabbított határidő elfogadását fogja kérni az illetékes magyar hatóságoktól – közölte Arianna Podesta, az uniós bizottság illetékes szóvivője.

A szóvivő a testület szokásos sajtótájékoztatóján feltett kérdésre válaszolva elmondta, a folyamat zajlik, a nemzeti terv értékelésének késedelméről a magyar hatóságokat az Európai Bizottság értesítette. A brüsszeli illetékesek jelenleg az Európai Bizottság korábbi kérdésére adott, pénteken érkezett magyar választ elemzik, a lehető legrövidebb határidővel.

Öt ország várakozik

„A magyar helyreállítási terv értékelése inkább heteket, mintsem napokat vehet igénybe, ezért az Európai Bizottság azt fogja javasolni a magyar hatóságoknak, hogy egyezzenek bele egy két hónapos meghosszabbított határidőbe” – fogalmazott.

Az uniós bizottság minden tagállammal együttműködik annak érdekében, hogy nemzeti helyreállítási terveik megfeleljenek a közös célkitűzéseknek és az uniós jogszabályoknak. A bizottság megbeszélése a magyar hatóságokkal folytatódik – tette hozzá.

helyreállítási

A magyar kormány nemzeti reformtervének elfogadására előzetesen kiírt határidő hétfőn jár le. Az uniós bizottság eddig tizenhat uniós tagállam nemzeti tervét fogadta el, és öt tagország – Lengyelország, Észtország, Románia, Svédország és Finnország – kérte terve értékelési folyamatának meghosszabbítását. Az EU korábban közölte: kész meghosszabbítani a nemzeti helyreállítási tervek értékelésének határidejét „a működőképes, pontos, az uniós célkitűzésekre választ adó” reformtervek elfogadásának biztosítása érdekében. Az értékelési időszak alatt az uniós hatóságok párbeszédet folytatnak az érintett országgal, és észrevételeket küldhetnek vagy kérdéseket tehetnek fel a tervvel kapcsolatban. A tagország információt szolgáltathat, illetve módosíthatja nemzeti tervét.

2500 milliárd forint a tét

Az Európai Bizottság május közepén kapta meg az uniós helyreállítási alap igénybevételére vonatkozó hivatalos magyar tervet, Magyarország 7,2 milliárd euró (mintegy 2500 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatást igényel stratégiai fejlesztési projektekre az uniós eszközből a következő hat évre.

A Magyarország által végrehajtani tervezett reformok és beruházások egyebek mellett a zöld átállás, az egészségügy, a kutatás, a digitális gazdaság, a kohézió és a közigazgatás kulcsfontosságú szakpolitikai területei köré szerveződnek, a nemzeti terv továbbá intézkedéseket vázol a fenntartható közlekedés, az energetikai átállás és a körforgásos gazdaság terén.

Az uniós finanszírozási eszköz a Next Generation EU nevű helyreállítási csomag középponti elemét jelentő forrás. Az eszköz 672,5 milliárd eurót biztosít a beruházások és a reformok támogatására 2018-as árakon számolva. Az összeg 312,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 360 milliárd euró kölcsönből tevődik össze.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).